Hetikiadás, 1940. január-december

1940-04-03 / 14 [1526]

üjJAXXüa o* ' - • • — — • - • • - — • _J\ :ai semlegesség. Husz és egynena-ny évvel ezelőtt a világháború vége felé a hadban állók kivétel né Betti vágyakozva tekintgettek a békében élők felé. k semlegeseknek csodálatos években volt részük. Szállitéi voltak a hadban áll óknak. Mezőgazdaságuk, iparuk és kereskedelmük" sohasem álmodott eredményeket mutatott fel. A lakosság anyagi gyarapodása végeredményé b-m * az ország anyagi erejére hatott vissza. A bőség esőd a államai voltak ezek az országok. Pénzük szilárd és ingadozásmentes maradt, szállítmányaikat csengő arannyal fizették a nélkülöző vevők. Mosb ismét folyik a harc, szerencsére szűkebb keretek "között. Az ellenfelek most azonban okultak a tapaszt álatokon és eleve biztosították mml&'k az utánpótlás lehetős égét kötött szerződéseik által és eddig fennakadás nem is mutatkozik. A háborúskodás azonban más formákat öltött mint a világháborúban, iíint ismeretes^ a nénet-francia és a semleges balga határokon eddig még meg nem támadott harcászati vonalak állanak egymással szemben. Az^ellénük való közvetlen támadás óriási emberáldozattal' járna, azért más harcteret igyekeznek találni maguknak a háborúskedók, ahonnan kisebb várható veszteséggel indulhatnak rohamra'a győzelemért. Anglia és Franciaország értekezletén állapodtak meg a legszorosabb együttműködésben és elhatározták a módozatokat, amelyekkel sikert kivannak elemi. Az elhatározások között kétségen kiviil a legfontosabb az. amely kimondja, hogy Németországot el kell zárni az uiánpőtlás lehetőségétől és ennek a célnak elérésére az összes remeikezesre álló eszközöket igénybe kell venni. Az első ilyen lépés -volt a tengeri ostromzár megszigorítása és kiterjesztése. A továbbiak között pedig a világpiacokon rend elte zés re álló "nyersanyag felvásárlása szerepel tekintet nélkül arra, hogy a szövetségeseknek a vásár olt akra szűcs égük van-e vagy Hincs. Az angol és francia flotta máris felfejlődőtt^az Eszaki-tengeren és akadályozni igyekszik a semleges északi államokból Németország f clé irányuló hajózást, amely a németek számára oly nélkülöz'ctetlsn svéd vasércet szállítja. A hadászati mo::dn latoktól eltekintve munkában van a diplomácia is. Jegyzékekkel ostromolják főlap Svédországot, melytől a szállítások megszüntetését követelik oly értelemben, hogy nem tekinthető semlegesnek az a hatalom, amely lehetőséget nyújt a haboru folytatásához". A szövetségesek inára és kereskedelme is csatasorba áílU, Kitérjesztotte és megerősít ette szálait a Balkán felé. Az angol és francia' hadihajóknak az Adrián való meg jelenésé vei egyidejűleg lepték ol a^Balkán országokat a francia és 'angol kereskedők és vásár ólnak."" A diplomád a nődig azzal fenyegetőzik, hogy nyújts anyagot csalt az a hatalom kaphat télül:, amelyik oieget tesz az egyro növekedő váiij^L.^i követei ós éknek. Németország természetesen mar korábban is vásárlója volt ezeknek az államoknak s a"velült való forgalmat az annak idején kötött keroskccblmi szerződések ir ják olő és szabályozzák. "Ebben a helyzetben azután a balkáni semlogosekncík eleget kall tonn|ök szerződésos"'kötolezottségőiknek ős, a szövőtsegesoknek rajuk nehezedő nyomásának engedve exportcikkei másik részét a franciáknak és angoloknak kell áfceagedniök még ,abban az esetben is. ha ezzel saját országaikban a fogyasztást korlátozó intézkedéseket Itoll életbe léptetniük. Ez a mai semlegesség tehát merőben különbőzik a világháborús semlegességtől mórt míg akkor - ol lehet mondani - páholyból intézkedve árultak magakszabta árakon, most eltekintve attól, hogy s emlegesse$ik fenntartása érdekében majdnem háborús létszámú hadseregeket kénytelenek fegyverben tartani, semlegességük biztosítása erdőkében, kötött árakon vagy a csoroforgalom alapján adhatják el exportcikkei kot • VI? mv .--