Hetikiadás, 1940. január-december
1940-03-06 / 10 [1526]
Gazclas a KÍ kérdések. 19:'.-C. március 6. A megélénkült politikai élet munkájában ezen a héten a gazdasági kérdések domináltak. Aminthogy manapság egyébként is elsősorban ezek az ügyek ér-, deklik a közönséget. Az európai nagyhatalmak^háhqrujának hatása s a remkivüli zord időjárás forgalmi nehézségei nálunk^is érzékenyen érintették a gazdas.'gi életet és a háztartásokat. Hosszú idő után újból erőt el jcsen"kidomborodott, milyen'fontos szerep jut életünkben a szénnek, a burgonyának, a balnak, a tejnok,szóval mindannak,aminek beszerzésében nehézséget: mutatkoznak. így aztán mindenki fokozó ttáboan átérezhette a gazdasági termelés fontosságát. Sajnos, a hosozant art ó, nagy aránya fagy meg a hótakaró jelenlétében is ; jelentős karokat okozott az őszi vetésekben. A mai időkben kot szeresoi fontos,' hogy a ne zőgazdasági termelésünk vissza ne essék,Azért a kormány vetehagkiosztással lehetővé teszi akifagyott őszi vetések pótlását. Mint emiitettük a politikát is fpként gazdasági ügyök foglalkoztatták. Újra előkerült a földbirtokpolit ikai javaslat is, amelyet mint ismeretes, a felsőház bizonyos módosításokkal fogadott cl és visszaküldött a képviselj-őbaznak. A felsőház medo sit ásaival elsősorban a kormánypárt földmivel ésügyi bizottsága foglalkozott. A kormány a felsőház és a képviselőház állásfoglalásának összehangolásán fáradozik. A magyar állattenyésztést és igy az állattartó gazdák érdekét szolgáló két törvényjavaslat is került a Ház elé, Mivel igen sok vidék gazdáinak az állattenyésztés a legfőbb . jövedelmi forrása és az ország külkereskedelmi mérlege szempontjából az áliatkivit élnek igen nagy a jel ent őségé, ez a két javaskat nemcsak az érdekelt réteg érdekeit szolgálja. Az egyik javaslat szerint nálunk is törvénybeiktatják a szarvasmarhák törzskönyve.'.ésére vonatkozó nemzetközi egyezményt, ami lehetővé teszi az állatkivit el emelkedé sé t. A másik javaslat,amely a törvényhatósági állattenyésztési alap létesítését irja elő, a törvényhatóságok feladatává teszi a köztenyésztésnek jóminőségti és kel. : őszamu apaállattal való ellátását. Ettől az intézkedéstől az állattenyésztés színvonalának emelését ' várják. Számban nagyobb, minős égben jobb állattenyésztés a gazdának és a fogyaszt ónak, végeredményben tehát áz országnak egyaránt nagy hasznára válik. Azok közt a gazdasági és szociális javaslatok közt,amelyek a legköze? lebb kerülnek a képviselőház elé,szerénél az'egyenes adózás reformja is. Régi kívánsága a politikai és a gazdasági él étnek, hogy az adóztatást egyszerűsítsék és így alakítsák át,hogy ez a szociális kívánalmaknak jobban felelhessen meg. Az adóreformról kiszivárgott hírek ez irányban biztatóak. Ezek szerint a javaslat nemcsak egyszerűsíti az adóztatást,hanem igyekszik kiküszöbölni az egyenlőtlenségeket.elősegíti a termelés fokozását s a családvédelmi és szociális szempontokat íbko'zDttabb figyelemre méltatja. A háztatarozási kedvezmények mintájára adókedvezményt biztosit azokra a földekre is,amelyeket tulajdonosa megjavít s ezáltal terméshozamát fokozza és egészen az adómentességig terjedő kedvezményben részesiti a terméketlen földet termővé tévő birtokosokat. A falusi házaknál a szobák száma alapján vetik ki az ad ót,amely olyan arányban csökken, amilyen arányban a gyermekek száma eme Ladik. Egyszerűsít ík a.kézművesek adóját és a 65 éven felüliek a rendes adónak csak felét fizetik. Fontos újítása lesz a javaslatnak.hogy minden jövedelemből évi ,1000 pengőt adómentessé tesznek.csak az azon felüli jövedelem után kell adózni. A szociális szempontok érvényesülését jelenti,hogy a jövedelemadónál a gyer-?mokok száma nagy szerepet játszik. A legmagasabb sk la szerint számítják a jövedelmi adót az a^glogényéknél. Azt mondják,olyan nagy lesz itt a különbség,hogy oz már folor a régóta sürgetett agglogényadó bevezetés ével • Fokozatosan csökken a. jövedelmi adó skálája a nőseknél,az egy- és többgye rmok esőknél és a legkisebb lesz természetszerűen a s okgyermc ke s • családoknál. A családvédelmet szolgáló adókéchrozményok. Srvényosülnek, a f öld-.ház-6seti adőnaX ^cfyjlgy vonul be a szociális gondolat _az eddig rideg fináncpolit íkaba.
