Hetikiadás, 1940. január-december

1940-02-28 / 9 [1526]

^ ,Daco> íi U 0 .1 O. X U, g 3. iá, — wwwua 8,GKEM/W <x-.UXU.ciX. 1940.febr.28. ^rdrtga folytatása/ KsZ6kdő r ilni akarok! EÍnií-'lirted-o? Istók... - Mar hogyne órtonón - zsörtölődött a másik, do Gergő nár folytatta -Ki ne akarna élni, aki erős, aki fiatal ós akit szeretnek... ? Ba> csika nagyon unja a pártát. Gondolom; 'ugy van a te Agnoakád is. Az idő ballag felettünk os gyonlálgátja a hajunkat,..Itt cár lenne szop járandóságunk, ha megkapnánk. De nem kapjuk. Portyázásból, leshányásból nem lehet asszonyt eltartani. Kekünk kell tennünk valamit. En már azt is tudom, hogy mit? Van ott Budán Ali pasának egy gazdag zsidó vagy örmény kalmárja. '* - hn is hallottan nar róla - hayyata rá'Istók.- Az vásárol a pasának bőrt, fát, lovat, tán még hadinépet is. Hehehe...! ' - Hát azt a gazdag kalmár ellopjuk, idehozzuk és megsarcoljuk. Benne leszel-e? Harmadosnak beleveszlek, ha nincs ellene kedvei. Akkor azután kettős esküvőt 'rendezünk a barátok templomában. - Ugy legyon,kedvos kenyeres pajtáson - fejozte'be Istok^ de Gergő már szaporázta a lépcsőt felfelé. írószerszánért iparkodott. Mire leért

$ a szelíd holdnak segített a piros szerinél kelő nan is,, igy azután nokigyürkozött. irt., nagy elszánással

? de minden násdik szó után "nagyon percegett" a lúdtoll. Azért mégis a végére ort."írtam az Ur la52-ik esztendejének pünkösd havábanvannak is 7-ik napián Egerben. Vitézi szavammal fogadon, hogy ozőcs Istók kenyeres pajtásomnak harmados részt adok budai portyámból. Isten oltalmazzon bennünket, ha bajunk esnek, a rész akkor is megillesse." - Jó lesZ-e igy?- kérdezte Gergő, mire Istók csak ennvit felélt: ~ - Nagyon. Add csak ido Gergő... En is vitézi szavamra fogadom, hogy hűségesen ós nevemhez illően segítelek. Dehát akkor mirevalő ez az írás?— 3 Teleszájjal kacagott és egyetlen rántással kettétépte.. . Gergő nég magához som tért az ámulatból, anikor Istók megmarkolta a kezét; -Ha mi megfogjuk egymás kezét ős nagyariTióuon szembe nézünk, lehet-e ennél erősebb és szentebb Kontraktus?'No ugye...? A nap már felpislogott a háztetők fölött és/V'alambducban szerelmesen búgtak a galambok. a/ / Tavaszi szél. Nagyon/trozen vártuk már a végét ós negkönnyebülten vettük tudoná-' sul jégtörő Mátyás apostol napiján azt is, hogy vastag jég borította a vizeket, sőt'még a hó is nagyrészt eljegesedett, tehát nost nár csak olvadás következhet. Sok ezer éves' tapasztalat alaDJán alakult ki az a vélemény, hogy ezok a jelentéktelennek látszó mozzanatok"igenis adhatnak uttaicazitást az időjárásra. Lám, február 2-ikán /Gyertyaszentelő Boldogasszony napián/ szép napos volt az idő, tehát a neseboli nedve'szépen visszaballagott vackába, mert T,

csak ezután lesz még az igazi tól"

# A tudósok akkor csóváltok a fejüket, de elakadt a szavuk, amikor az évtizedek óta non volt óriási havazás, hófúvás és dermesztő hideg megakasztotta az élet rendes keringését. Kifürkészhetetlenek a természet utjai, a tudás és tapasztalat csak botorkál a rengeteg adat között, igy azután a kettő összevetéséből próbálunk" meg eligazodni. Ha a naptárt nézzük, mér javában benne vagyunk a télben"; "mégis azt hisszük, sőt érezzük, hogy a "javán mar tul vagyunk*' és ezután - egy-két kivételes esetet nen szárítva - csak jobb következhetik

r Már "foga vittra napnak ós & tavaszi szól . mintha megváltoztatta volna mogorva kedélyünket is. A farkasorditó hideg tehát valószínűleg elkerüli határunkat,^ de nost neg ujabb rén ólálkodik helyette: az árviz ellen tesznek meg a hatóságok nindei emberileg lehető intézkedést, mert a rendellenesen sok hé elolvadása meg fogja, dagasztani a folyókat, melyek elöntik az árterületet, sőt talán neg a gátakat 4* átlépik. Icon nagy feladat hárul tehát az illetékesekre,, mert nem szabad megengedniök, hegy a langyosabb tavaszi szól lehelete nyomán hirtelen'vizző való* hótömeg szabadon kövesse a termoszét törvényét ós ott folyjon szét, ahol laposabb ós mélyebb területet talál, mert ebben az esetben még nagyobb veszedelem' szakadna ránk, mint amekkorát jelentett'a februári rettentő havazás és hoíuvaa