Hetikiadás, 1940. január-december
1940-02-21 / 8 [1526]
uiwauus LEVÉLTÁR ^ ' . , „« K szekció Budape*.., ,J.9&O ,fe oruár ZX> Az Altma r|cügy margó i ára t }/máes«n eldől a kérdés ki az eresebb a diplomácia terén#Az Altmark e.'-tből kifolyóan a semleges Norvégiában kérult össze a kit el~ XenfÜt £• német és az an-8>l©Az eset előzményé az.hogy az Altmark német tar;ál/hajo norvác vizeljen naiadt ; . amikor az ánsol flotta egységei me--'ámadták és a'iagórói kis zabál ltot tá& az ott elzárva tartott 300 anpX tengerészt, akiket az azóta elsülyedt Gráf Spee német csatahajó e ; ;ett foglyul,Épből az ügyből származott azután a diplomáciai bonyoííiom, asely ma élénken foglalkoztat ja az égisz világomért könnyen uinduló pontja lehet a most folyó háború la szélesít és ének, Egymást érik a jegyzékek NorvégábsnJM 1 átkoznak,az érdelult államok riliiügyminiszterei ft Kéaiet ország azért tiltakozik.mert a norvég flotta egységei közbelépés nélkül tűrték,hogy angol hadihajók fussalak be norvég? vizo:ro és ott meg tárna djaiák ogv nem ót hajót és megölik legénységének hat olyan tag^át$akik;ním is álltak el Ion a jogtalan támadásnak. Anglia azért tiltakozik,mert nlíaa hajó - amely angol rö.zlés s sorint fel volt fegyverezve, amit német részről ta&áábs Tesz* rűk - mely hadifoglyokat szállított áthaladhatott norvég vizekan,Angol " . ;elfogás szerint az Altmark hajót norvég kikötőben tüzetesen át kellett Volna vizsgálni és a hajón elzárva tartott angol hadifoglyokat kiszabadítani és internálni kellett voInaMa gi a norvég kormány , ariely esak nemrésen szegezte le állás-" pontját, - a finnek sogitodg kérésével Ispcsolstban - a pártatlan scimlogo'sségrcl 5visszautasította az angol kormán:' tiltakozása t,mcrt véleménvd szerint nincs jogában ennen gcmlűgesságóbll kifolyóan megállitaníjV&gy norvég kiköt ób. mlo befutásra konyazeriteni egyetlen hajót fari; bármely nemzetiségű, legyon is i£ort,hogy '"átkutassa* NorvégíánaiC^nincsán joga ilyen cselekedethez abban az esetben,ha a hajc megállás nélkül halad keresztül a norvég vizeken,mint ahogy azt az Altmark is tette volna f Az áagjlok magsértették Norvégia semlegessé•get,mellet.Norvégiának,mint kis állaának nem. volt módjában fegyveres orővei fonnt art an i •. Véleményünk szerint a bonyodalom csupán takaróul szolgál más háttérben húzódó okoknak t Skandináviára mindkét hadviselő félnők -gyaránt szüksége vaa*Németország Norvégiából U Svédországból fedezi~ércszülcséglotonek jelentős részét .mert .. skandináv félszigetről kikerülő ércből készíthető a legjobp anőságU accl,mcl3tít a had íanyaggy árt ásnál nem nólkülömhot, Ezenk.ivül Németország igyekszik mentesíteni a szövetséges hatalmak befolyásától a Skandináv feisziget országait,mert az uralna alatt tartói'., keleti tengeren biztosítani kivan ja a maga számára a vízi közlekedési Utatj A nyugati szövetcéges hátainak 'természetesen az északi tenger birtoklása érdekében mindent megtesznek.hogy befolyásukat ezen a fóldrésájen mogerősitsékí Finnország ere::.kényes támogatása csak ugy képzelhető cl, ha a hadianyag szállitaanyök norvég és svéd törülefan naladnak át,mert ezen a? uton kisebb Veszéllyel,rövidebb uton jutnak el "rendeltetési helyükre, mintha hajón szállítanál': azokat egész Skandinávia mesker ülésével az északi finn kikötőkig ? nol ycli egyébként most soros z meg szállás alatt áil3nak,Nem érdeke különösen Angliánakjiogy Szovjotoroszország Finnország esetleges I9 verése után tovább folytatva "hadjáratát Svédország cs Norvégia ellen kijusson a jégmentes tongorhe z,mort folté toló zi ,hogy ebben az esetben Németország is támaszpontokhoz jutna,ahonnan légi uton Angliáig eljutni már non okozna különösebb nehézséget, ^\z Alfmark ügynek fejleményei inkább tehát a fentebb vázoltaknak tisztázását célozzak éá a folyó harcban alig kérdezik meg a követlnnül érdekelt kis államokat ^melyek a igi: viszonylagosan ila osonyl ét számú haa~ remiik tudatában képtol "i:n somlolíesöegüKet erélyesen meg védeni.
