Hetikiadás, 1940. január-december
1940-12-11 / 50 [1526]
Az elmúlt hét... 1940,december 11. külpolitikai eseményei közül két esemény emelkedik ki,mint oly anx, amely Magyarországot elsősorban érdekli. Egyiknek közvetlen részesei vagyunk és^sz Csáky István gróf külügyminiszterünk belgrádi látogatása, a másik: Hitler Adolf beszéde,mely méltán kelthetett figyelmet az egész világon, Magyarország és Jugoszlávia, a két világháborús ellenfél eljutott sdág, hogy a magyar külügyminiszter a jugoszláv kormány meghívására Belgrádba utazhatott, A magyar közvéleményt a látogatás örömmel töltötte el.mert ebből igazol ód ott. hogy a két ország között az ellentétek és a válaszfalak sohasem voltak oly erősek,mint azt a viligháborus győzők - melyek ma már csak a mult rossz emlékeiként élnek bennünk,szere • -.ék volna. A közeledés nem indokolatlan.Összefűz bennünket a mult és a jelen egymáshoz közelhozó ereje. A két nép évezred óta él egymás mellettr Történelmüknek számos oly fejezete van^melyből megállapítható,hogy kettőjük összefogása és barátsága mindkettőjük számára értéket jelentett. A régmúltban az ozmánság nyugati előretörésének idején a magyar hadak ezen a földön akarták megakadályozni a félhold uralmának további növekedését és ezekben a harcokban vállvetve küzdött a magyarral a szerb nép, Ezekben a harcokban esec:, el Csáky István küliigy minis zt erünk egyik őse is. Az egymástól való eltávolodás ideje a közös monarchia kiépítésinek idejére esik,amikor önálló magyar külpolitika hiányában elsősorbai közös monarchikus érdekeket tartottak szemelőtt,melyek legtöbb alkalpm. mai ellentétesek voltak a magyar . erdekekkel. A világháborút mindkét nép becsülettel küzdötte véaig,melynek ideje alatt á vitézségen és bátorságon át csak kimélyült az egymás iránti tisztelet. Utána Magyarország haladéktalanul felismerte előnyeit a két ország közti közeledésnek és ezt a aFJLt szolgálta Horthy Miklós 1926-ban Mohácson elmondott beszéde. A világháború utáni régi rendszer szappanbuborékként vált semmivé s ekkor egyre jobban hárultak el a két ország közötti akadályok. Az ifiu Jugoszlávia elsőnek érzékelte,hogy a Versaillesi békerendszer építménye tartós nam lehet és amint a most folyó háború megindult ,oly politika folytatására tart áVj^mely nem zárta el a lehetőséget ,ho y közeledhessen az uj,igazságos Európát felépíteni akaró tengelyhatalmak felé. Ennek a közeledésnek útját egyengeti Magyarország.mert nincs akadálya annak,hogy Jugoszlávia magyar kapcsolatain keresztül ne igyekezhessen a # maga számára méltó helyet biztosítani az uj Európában. A két nép közötti barátság elmélyülését rokonszenvvel fogadják a tengely két fővárosában és ebben Délkeleteurópa békés holyzetének stabilizálását látják, amely biztositéka lehet ennek a term'szeti kincsekkel dúsan ellátott ország további fejlődésének. Jugoszlávia és M agyarország mezőgazdasági államok,de a magyar agrárizmus mellett mi már oly fejlett iparral rendelkezünk, hogy Jugoszlávia legnagyobb forgalmát éppen velünk bonyolítja le,igy teh emélyi barátság gazdaságilag is kellően megalapozott. Hitler idolf) a német nép vez 4 re kedden beszédet intézett 3 német munk áss ághoz, melynek hangja túlszárnyalta a határokat. Megindokolta miért kellett háborúba lépni a német népnek,melytol a régi világrend el akarta V j nni az ^léthez való jogát és az életlehetőséget. Leszögezte, hogy most már nem is a német nép harcol az angollal,hanem két világ áll harcban egymással, A regi ragaszkodik vérrel, ' vassal és tőkével szerzett pozicioihoz és nem eng.ed a feltörő uj nemzetek számára érvényesülési teret. Az uj világ reá van kényszerítve,hogy legyőzze a régiek hatalmát és harc utján szerezze meg további jogát az élethez. A beszed azzal fejeződött be,hogy a német nep ezt a küzdelmet is sikerrel fogja befejezni,mert nincs fiatalom,amely legyőzhetne, YE/Hav.
