Hetikiadás, 1940. január-december

1940-01-24 / 4 [1526]

Budapest,1940. január 24. 4 belgrádi^ konferencia^ cl őt t. "Csáky István ^róf magyar és Ciano gróf olasz külügyminiszter eclékezetes velencei találkozója után egyre fokozódó lendülettel jött mozgásba'a balkán diplomáciája .Európának ezen a" részén most az olasz,német,orosz és angol-f ranöia erők mérkőznek egymással a párnázott a jt&mögött. Folyik a játszma.mely ma még nyíltnak lát szik, de minden nap közelebb hozza a végső kibontakozást,a megoldást. A velencei találkozó után'* látott napvilágot az az illetékes helyekről ugyan megcáfolt hír, hogy Pál jugoszláv kormányzó herceg és Károly román király Verse c környékén'találkoztak.Ennek a találkozónak egyik főoka állítólag az lett volna,hogy jugoszláv részről felvilágosítsák Romániát a Magyarországgal szemben követendő magatar-; t ás ár ól. Ismételjük, hogy ezt a találkozót mindkét részről megcárolták, de a két ország külügyminisztőreinek,Cincár Markovicsnak és Gafoncunak találkozóját mar nem tartotta szükségesnek eltitkolni a diplomácia, A találkozó után kiadott nyilatkozat szerint a két ország külügyminisztere a közeli balkán értekezlet anyagából azokat a kérdésekot vitatta mog|melyck országaikat közösen érdeklik, Olaszország snlyt helyez a Balkán békéjére és Albánia révén,mint balkáni hatalom tevékeny közrömüködé st is fojt ki ennek érdekében, Az olasz munka a békét szolgálja,de amellett nem is igyekszik titkolni,hogy elsőrangú fontosságúnak tartja Szovjetoroszorszagnak, illetve a kommunizmusnak távol~tartását erről a föE részről és ennek" meggátlása érdekében a legerélyesebb lépésektől som riad vis sm. A német birodalom sajtója számos allalommal leszögezte, hogy Délkeleteurópa békéje a német birodalomnak elsőrendű érdeke.Németország háborúja folytán többé-kevésbé el van zárva és Délkeleteurópa úgyszólván az egyetlen olyan kapu,amcly teljes egészében még nyitva áll a német kereskedelem előtt .A némot birodalomnak, hogy harcát eredményesen megvivhassa,nyersanyagra van szükségeimért barmilyan. magas fokot is érjen ol az önellátására irányuló törekvés ,mégsom nélkülözheti éppen ennek a vidéknek nyersanyagát.' Elég ha itt 'rámutatunk a román kőolaj fontosságára a német hadviselés szempont iából,valamint ennek a földrésznek agrár jel lege re,amely valósággal élosltamrá ját ' képezi a harcban álló nemet millióknak, Az angol-francia hadvezetőság és politika/mely célkitűzés seit azonos sikon kívánja elérni,természetesen nem nézi tétlenül,hogy Németország ily kitűnően megszervezett gazdasági ellátását biztosító területtel rendelkezik.Megbontsni,vasy legalább is gyengiteni igyekszik a kötött gazdasági szerződéseket,nem riadva vissza attól soa.hogy ezt a földet mellékhad szint érré tegye meg. A nyugati szövetségesek anyagi erejük tudatában páncélszekrényeikben őrzött arányikra támaszkodva felvásárolnak mindent,csak azért,hogy Németország ne esSszithosse ki készleteit és gazdasági nyomás gyakorlásával igyekeznek kényszeríteni a balkán államainak egy részét arra,hogy Németországot,mint fogyasztót holyozzék sz ámításon Jkivül. * Szovjet Oroszországot igen jelentős érdoke fűzi fcozzá.hogy a Balkánon számításba vegyók,A Bosporus elzárása a törökök részéről tökélőtosnok látszik,éppen ezért az oroszok most Istambul megkerülésé- * vei igjekoznok kijutni a Földközi-tengerre • Igen érdekesek azok a hiroki molyok beszámolnak az orosz-bolgár koroskedolmi egyezmény megkötéséről. Számosan vannak,akLk ugy tudják,hogy a gazdasági egyezaényen tulmenőon külpolitikai megegyezést is köt ót tok, mely szerint Oroszország támogatja Bulgária revíziós törekvéseit és igyekszik odahat ni .hogy Bulgária viszszakapja világháború előtti területeit .aminek ellenében Oroszország kikö tőtámpontokat Kapna a bolgár tengerparton.Románia érthető idegességgel n£zi a helyzet alakulását,ezérb:. a Belgrádba február 2.-án összeülő oalkáiu értekezlet előtt a kisantant ból megmaradt egyetlen szőve ts égősei vei, Jugoszláviával átbeszélte a megváltozott helyzetet, VF/m,