Hetikiadás, 1940. január-december
1940-11-27 / 48 [1526]
KG/H 3 v Miklós nap .ja. 194c. november 2?. 'íratlan törvény avatta nemzeti ünneppé december 6.-át,amikor dicsőségesen országló kormányzó urunk nevenapját ünnepli. Csodálatos véletlen,hogy nemcsak a kereszténységben,hanem a magyarságban is kü- . lönös szeretet veszi körül azt a maidnem kétezer évvel ezelőtt élt jámbor öreg püspököt,aki jótékonykodásával,az elesettek és nélkülözők támogatásával irta be nevet maraaandan a müveit emberiség történelmébe. Nekünk, magyaroknak Horthy Miklós is ilyen jótevő Miklósunk,akit akkor küldött az isteni gondviselés,amikor legjobban rászorultunk a segitségre. Huszonegy év távlatából visszatekintve, elmosódnak emlékezetünkben azok az apróbb események,amelyek akkor megkeserítették a magyar életetjde ebből a mindentélszürkitő egyhangúságból messze kiemelkedik az a férfi,aki "nem nézhette tétlenül Kenderesen a fü növését".amikor arról volt szó,bogy megmarad-e továbbra is a magyarság,vagy peaig elnyeli a világtörténelem egyik legnagyobb sorsfordulóján a szerencsés véletlen következtében feltörő uj országok gyűlölete. Más közönségesebb nemzet teljesen összebicsaklott volna és hasztalan állt volna melleié akármilyen hatalom,nem tudott volna felemelkedni. A birodalmat alkotni képes nagy nemzetek évezredekre szóló ereje ekkor nyilatkozott meg, mert northy Miklós bivó szavára a szét züllesztett magyar hadsereg katonái - ha toprongyosan is,- összegyülekeztek és lopva-osonva belőlük származott az a maroknyi bac. sereg, amely azután visszaszerezte a Trianonban elvesztett Magyarország felet. Most már nyugodtan mondhatjuk,hogy kormányzó urunk hite és akarata parancsolta vissza ebbe a nemzetcsonkba az erőt és öntudatot. Hányszor alltunk már-már reménytelenül a körülöttünk hullámzó gyülölettengerben,hányszor szakadt ki belőlünk a sóhajtás Istenhez,hogy ne hagyjon elveszni bennünket,hányszor hittük azt.hopy minden hiábaI Es ekkor egy biztos pont volt az egész megcsonkított házában: Mátyás király budaipalotájának szerény lakó ja,akiben ösztönös bittel és majanem babonás bizakodással reménykedett a legszegényebb magyar is. Jöhettek uj világnézeti áramlatok, születhettek uj birodalmak és összeroppanhattak évezredekre alapított intézmények.?!, rthy ^iklós sziklakeményen állt a budai palotában és küldetésének biztos tudatában vezette nemzetét a szebb jövő felé. Négyszáz esztendeig idegen uraskodott felettünk. Az a határtalan bizalom,. ami megnyilvánult iránta,a magyar földből kisarjadt magyarnak, a legendás vitézségü hadvezérnek és urnák szol. A legutóbbi évek eseményei ismertek mindnyájunk előtt, 1938 őszén, 1939 tavaszán és 1940 nyarán northy Miklós országlásának legszebb eredményeként növekedeti; meg országunk terület^,ronpant széjjel az a bilincs,amit Trianonban raktak erre a nemzetre. Az orszáe gyarapító northy Miklós nevenapja igy nemesedett át minden külső hatalmai intézkedés nélkül nemzeti ünneppé. A magyarnak nem kenyere a sok szóbeszéd,igy azután kormányzó urunk is biztosan megérzi azt a nagy szeretet, es hálát,ami december 6.-án különleges melegséggel árad feléje mindenhonnan, ahol magyar él. Rothermere Lord. Még a nevét sem tudjuk ugy kiejteni,ahogyan az angol nyelv szabályai megkövetelik,mégis egészen a szivünkbe zárjuk nemes álakját.1927 nyarán 4 amikor nagy-nagy elesettségünkben a külföld legjobb esetben nem vett rólunk tudomást,ha pedig foglalkozott velünk,csak lekicsinylően és gúnyolódva tette,irta a volt angol birodalmi miniszter hires cikkét ar. ról,hogy Magyarországnak helye van a nap alatt. Fogalommá vált ez a kifejezés és Kötbéremére'Lord milliós példányszámban megjelenő újságjai hívtak fel a,világ fx(r?&imét líiagyarorazáV megcsonkít sara, és az elnyomott maevar igazságra.Halála őszinte Teszvétet kert mindnyájunkban es emieket hálás kegyelettel őrizzük meg. - - -