Hetikiadás, 1940. január-december
1940-10-16 / 42 [1526]
Az uj alap: a munka. 1940.október 16. A törvényhozás,amelybe uj szint hoztak a behívott erdélyi képviselők, megszavazta a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem visszahelyezéséc és a szegedi Horthy Miklós Egyetem felállítását. A kolozsvári magyar egyetem 22 év után a hónap utolsó heteben újból megnyílik és az ünnepi megnyitón a kormányzó is résztvesz a kormány tagjaival együtt. Az erdélyi képviselők a miniszterelnök elgondolásának megfelelően külön parlamenti csoportot alkotnak.Erd 5 ly legfontosabb és ie "időszerűbb k 1 raéseinek megvitatására az erdélyi képviselők a visszatért terület gazdasági és kulturális vezetőivel együtt ^nagyszabású értekezletet tartanák és határozataik alapján teszi meg a kormány Erdélyt érintő legközelebbi intézkedéseit,, Az országgyűlés ciklusát kormányzó kézirattal berekesztetnék és az uj ciklust megnyitották. Erre azért volt szükség,hogy az erdélyi képviselőket ib beválaszthassák a bizottságokba és a tisztikarba. Ez megtörtént és a parlamenti munka most már az ő bevonásukkal folyik tovább. A pénzügyminiszter rövidesen benyújtja a jövóévi költségvetést,amelynek letárgyalása lesz az uj ciklus első nagy feladata. Uána sor kerül a III. zsidójavaslat tárgyalására, amely a miniszterelnök szerint rövid,világos és radikális lesz. A javaslat az igazságügy minisztériumban készül és befejeződéshez közeledik. A javaslatról az igazságügyi államtitkár ugy nyilatkozott,hogy a zsidótörvénye végre ugy kell megalkotni,hogy ez a nehéz probléma végleg lekerüljön a magyar élet napirendjéről, Sok szó esik mostanában a német-olasz elgondolásoknak s a fasizmus és nemzetiszocializmus eszméjének megfeláő Európa uj rendjébe: való beilleszkedésünkről. A miniszterelnök is tett ezirányban nemrég ki jelent éseket, most pedig a pénzügyi ,_ugy szint én az igazságügyi államtitkár is beszélt erről.Isen rdekes volt a pénzügyi államtitkár megnyilatkozása azokban^a napokban,amikor az olasz és a német nemzetgazdasági miniszterek Berlinben Európa jövő gazdasági rendjéről tanácskoztak. Azt mondotta egyebek között a pénzügyi áiLamtitkár; tudjuk,hogy a pénz nem cél,hanem csak eszköz,tudjuk,hogy az arany nem chimera,a pénzre! erteket csak mérni lehet,de önmagában nem lehet- érték a pénz. »i azt hirdetjük, - folytatta- hogy a liberális pénzügyi politikával szemben uj alapokon kell dolgoznunk. Uj alapot keli kar-esni, és'ez az uj alap a munka. Nem az arany, hanem a munka teszi egy nemzet gazdagságát. Hogy ez valóban igy van,azt a német és áz olasz felemlkedés beszédesen igazolja. De bizonyieja a közelmúlt magyar példája is,amelyre hivatkozott az áliamaitkár,amikor azt moűdotta: nogyan lehetet t volna az országot felfegyverezni,függetlenül ataol,hogy mennyi az ^aranya,ha ragaszkodtunk volna a konzervatív politikai elvekhez.• Ebben aztán pártkülönbség nélkül minden jó magvai egyetért,amint. abban is, b, y minden munkáskéznek munkát s minden munka után megélhetést, - még 'Pedig tisztességes megélhetést - kell biztosítani és ebben különféle,rég idejétmúlt pénzügyi elméletek nem állíthatnak elénk akadályt. Az uj Európáról budapesti előadásában többek közt ezt mondotta ireisler Rpland német államtitkár: az uj Európát Magyarország épp oly mértékben meg*'-rti .mint Németország és Olaszország .Az uj Er.rópa minden egészséges fejlődést előmozdít ma jd. tárgyilagos rendet -t aremt, amely erős,szerves és igazságos lesz és megvalósítja Európa szabad népeinek kőröshegyét. Ezzel kapcsolatosan a ma~yar igazságügyi államti»kar azt mondotta, hogy a jövő súlyos feladatok elé állított bennünke\>; egy újjászülető Európa kereteiben keli elhelyezkednünk ugy,hogy abban is tevékenyen részt vehessünk és betölthessük történelmi küldetésünket: büszkék va .yunk arra.högy a népi gondolat, a szociális eszme jelentőségét mi ismertük ,f el elsőnek és a zsidókérdésre mi h;vtuk fel a világ figyelmét először. Ujbol nagy feladat előtt állunk: val°saggal uj országot kell teremtenünk a régi helyebe. Az alapelv: a magyar faj megerősítése, _