Hetikiadás, 1940. január-december

1940-09-25 / 39 [1526]

1940.szeptember 25. Erdélyi kérdések. Az ország vezetőinek legfőbb gondja mos t,hogy a közelgő télre - az európai " háborús állapotok ellenere - biztosittassék a lakosság megfelelő ellátás a, másé szt fontos feladata azoknak az intézkedéseknek keresztülvitele, amelyek az uj európai rendbe való tökéletes beleilleszkedésünk érdekében szükségesek. E munkálkodás során term szetesen első helyen áll a visszatért erdélyi területek ügye. Ezen a héten gazdasági miniszteri értekezlet és minisztertanács -gyarant ezzel a kérdéssel foglalkozott. Teleki Pál gróf miniszterelnök, aki mint-erdélyi politikus a legjobban ismeri ezeket a kérdéseket, most Erdély kormánybiztosának is vallja magát ás érdekében a legnagyobb odaadással dolgozik. Harmadízben járta be a visszatért területet és mindenütt a helyszínen végzett tanulmányok és tárgyalások alapján ismerte meg mai helyzetét, a legsürgősebb és legfontosabb teendőket. Ezek egyike a Székelyföld vasúti összeköttetésének biztosítása. Az elvágott vasutvonalakon az úgynevezett peage-forgalom a bécsi döntés szerint fenntartható lesz.de ez nenfelég,szükséges az elvágott vonalak összekötése. Máris megtörtént a döntés annak a vasúti hálózatnak az irányvonalaiban,amely a Székelyföldet összeköti az ország nyugati felével. A gazdasági kérdések megoldása itt is a legsürgősebb. A tatarozás i adókedve zményt és az önáliósitási alap segítségét kiterjeszti Erdélyre. Hangsúlyozzák.i en fontos.hogy akik eddig is a gazdasági pályán működtek,maradjanak ott és ne törekedjenek állami állásokba* A miniszterelnök kinevezte már az erdélyi gazdasági tanács tagjait. Az a felfogás a, hofty az erdélyi széliem érvényesüljön a mé

; oldások terén s a visszatért nép és vezetői maguk intézzék sorsukat. Ezért hívott életre josi bizottságot is, amely e területen jelenleg érvénybenlévő törvényeket és rendeleteket vizsgálja át hasznos ságuk, szükségess egük és a magyar jogrendszerrel való viszonyuk szempontjából. Külön szervet lér.esitenek,amely a mezőgazdaság és a román földreform függő kérdéseivel foglalkozik. Ellenkező híresztelésekkel szmben a kisemberek földjét nem veszik el,de vannak a román földreformból fo^ó bonyolult kérdések, amely eket tisztázni kell. Kulturális bizottságot is szerveznek. Október közepén az erdélyi vezető fér fiakat értekezletre .ívja Össze a kormányelnök,velük tárgyalja meg a legfontosabb erdélyi kérdéseket,amelyek ezt követően kerülnek az országgyűlés elé.Kolozsvár és Marosvásárhely uj kulturális intézményeket kap. Az erdélyieket közelről árin i az iác ólakérdés elintézése. Ugy az egystemet ,mint a közép- és elemi iskolákat október közepén nyitják még. Az egyetemre beiratkozott magyar di ák ok év közben is tehetnek pót eret tsegit* A nemzetiségi iskolákban is tanítják a magyar nyelvet. A kultuszminiszter mondotta,hogy a visszatért országrészeknek sokat adunk anyagiakban és szellemiekben, de nekünk is szükségünk van a ránk váró hagy munkában az erdélyi szellemre. Megtanulhatmk az erdélyiektől a korszerű szociális érzést,azt,hogyan kell osztály -es felskezeti különbözőségek mellett öszszéfogni,hogyan lehet önerőnkből előbbrevinni fajtánk érdekeit. Nem mint hódi tek elnyomók és uralkodók, hanem mint tanítok ás tanítványok megyünk Erdélybe - mondotta a kultuszminiszter. A felvidéki tapasztalatok alapján igazolási eljárást nem folytatnak, mert ez a denunciálási hajlam felébresztésével sok kárt okoz. A miniszterelnök hangsúlyozta: nemcsak nemzetiségi,hanem magyar békét is akarunk teremteni,amire nem alkalmas az igazolási eljárás. A románok magatartása miatt a fel nem szabadult területről sokan átmenekültek. A kormánynak az az álláspontja,hogy . semmi ok sincs arra,hogy félelemből valaki átjöjjön. Hatalmi viszonyunk ma más .mint, busa éy..előtt volt s vigyázunk,a hat arontuli. testvéreinkre. A kormány mindent, elkövet,hogy, lenetowS tegyek a kimenekültek viszgz^téréset es résri állasaik elfoglalását. t4