Hetikiadás, 1940. január-december

1940-09-25 / 39 [1526]

A "Hangya" Központ tőkeemelése. A Hangya Központ Ceglédi-uti tárházában 600 budapestkörnyéki szövetkezet,körülbeTürlOOÖ megbízottja jelenlétében tartott kétnapos értekezleten jelentette be dr. 7/ünsoher Frigyes vezérigazgató a Hangya Központ el-* határozását: a központ üzletrésztőkéjénak felemelését és az üzletrészjegyzési akció országos megindít ás át. Dr. Wünsoher Frigyes vezérigazgató bejelentése szerint az üzlet résztőke emelést a Hangya nagymérvű fejlődése - az ezzel kapcsolatos hatalmas beruházások,úgymint szövetkezeti házak,kulturtérmek,raktárak,pincék, hűtőházak,telepek stb. építése - és forgalmának hatalmas arányú emelkedése teszik szükségessé. 1934 óta a Hártya Központ forgalma a fogyasztási ágban 47 millióról 127 millióra, az ért ékes itési ágban pedig négy és fél millióról 87 millió pengőre emelkedett. Ez évben a vezérigazgató bejelentése szerint a forgalomban az év végiig körülbelül további 40 %-os emelkedés várható. A Felvidék, a Kárpátalja s a keleti Magyarország visszatérése a Hangya Központot s fogyasztási és értékesitlsi szövetkezeti hálózatát uj feladatok elé állította. Kárpátalján a n

angya 100 uj.modern szövetkezeti boltot állított fel s a visszatért Felvidék 300 szövetkezetét jórészt modernizált a^hitelnyu jtással. rendszeres gépkocsi járatok beállításával a szövetkezeti elet vérkeringésebe szervesen beállította. A Hangya Központ többmillió pengőre tervezett tőkeemelését a szövetkezeti vezetők nemcsak megértéssel fogadták,hanem felszólalásaikban egyöntetűen kihangsúlyozták,hogy a Hangya Központ vezetőségének tervét örömmel üdvözlik. A visszatért Felvidék és Kárpátalja gyáriparának termelési értéke. A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé a gyáripari termelési statisztika 1939. évi főbb eredményeit. A stat isztika teljes és kimerítő képet ad a gyáriparról. Külön közli a visszatért Felvidék és Kárpátalja adatait. Az 1939. évi gyáripari termelés összes értéke 3.608 millió pengő volt. Ebből a trianoni Magyarországra 3.464 millió, a Felvidékre 132 millió és a Kárpátaljára 12 millió pengő jut. A termelési értékből tehát ^96 százalék a trianoni Magyarország hányada, a Felvidéké és a Kárpát aljáé együtt négy százalék. 1938-hoz képest a gyáripari termelés értéke 563 millió pengős növekedést jelent, önmagában a trianoni területen a növekedés 419 millió pengőnek felel meg. A főbb iparágak között a termelés a következőképpen oszlott meg: vas- és fémipar 540.9 millió, gépgyártás 364.7 millió, közhasználati cély villamos energia-termelés 152.6 millió, kő-,agyag-, azbeszt- és üvegipar 129.4 millió, fa- és csontipar 87.8 millió, bór-^szőr-, toll- és ruggyantaipar 143.6 millió, fonó- és szövőipar 576.1 millio.ruházati ipar 99.4 millió, papirosipar b9.8 millió, élelmezési és élvezeti cikkek gyártása 1.048 millió,vegyészeti ipar 341.9 millió,sokszorosító- és műipar 52.8 millió. A visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja területén az első helyet 88.1 millió pengővel a mezőgazdasági iparok foglalják el,ami az egész visszatért terület gyári termelési értékének 60.7 százaléka. Ezen belül szerepel 52.

r millió pengővel a malomipar. A vas- és fémipar a visszatért területek termelesének 5 sz-ázaléka f

a gépgyártásra 1.5 százaléka, a vegyészeti iparra 7.1 százaléka,a ruFázati iparra 5.5 százaléka, a textiles bőriparra pedig 3.4 százaléka jut. H/Hav. vo >