Hetikiadás, 1940. január-december

1940-08-14 / 33 [1526]

Negyeds

zázad ere

d

ményei. 1940.augusztus 14„ t 1. Régen,még a világháború előtti időben, sajnos,sem hivatalos körök,sem a társ sadalom nem vetett nagy súlyt magyarság nénesédesének megfelelő szaporítására ós a^raeglóvő emberanyag védelmére. ^Rákosi Jenő és még . \ néhány lelkes magyar buzgón hirdette a 30 milliós létszámú Magyarország elérésének fontosságát es s züks égess égé t

t de a nemes prepaganda nem Lalái t megfelelően termékeny talajra. Tiz százaléknyi természetes szaporulást elegendőnek fogadéit sl a nemzet és f csak akkor dobbantóra arra,hogy ezen a téren is cselekednie kell,amikor a világháborúban a születések aránya esni kezdett. Ugyanakkor nemcsak kevesebb gyermek született,hanem a megszületett .gyermekek halandósága is emelkedett. A nemzet tehát nemcsak a harctereken vérzett hanem a hazai "fronton is pusztult. A súlyos jelenségek késztették arra a társadalmat,majd a kormányzatot, hogy megfelelő szervezetet létesítsen,amely egyrészt óvja"és oktassa"a leendő anyákat,másrészt a megszületett csecsemőkéi mentse meg."Negyedszázaddal ezelőtt, a világháború második évében Stefánia királyi hercegnő védnökségével alakul tó meg "a róla elnevezett Országos Stefánia Szövetség Apponyi Albert gróf elnöklésével. Azokat a feladatokat, amely eket a szövetség maga elé tüzött,negyedssazados működése soránj-amelyet peoig ismételten zavart meg és tett nehézzé az összeomlás, a forradalmak es ellenforradalmak időszaka,- az adott helyzetben"és rendelkezésre álló anyagi erőkhöz képest szépen és eredményesen oldotta meg. Ezt a munkát,amelyben a társadalomnak és az államnak nemcsak anyagi eszközei,hanemha szive js nagy szerepet játszott,most könyvben ismerteti a szövetség vezetősége. Érdekes ós tanulságos minden magyar száraára ez a beszámoló,amelynek legfontosabb részeit kát cikkben i smortevjük. Magyarországén,mint a beszámoló utal erre, a gyermek és csecsemővédelmet már * t az 1866-ban hozott egészségügyi alaptörvény megkezdte és a századforduló idején alkotott gyermekvédelmi torvények igyekeztek a kérdés

/ megoldását e"j,obhrow.jmi- Az állami gyermekvédelem felkarolta az erkölcsileg és oTOoda-lisan olhagyott gyermekek ügyöt

?

de nem terjesztette ki gondoskodását azokra.kik nem voltak elhagyottnak minősíthetők. A szakemberek látták,hogy az egész világon két súlyos oka van a magas csecsemő- és gyermekhalálozásnak, az ogyik a nagy járatlanság a csecsemőik es gyermekek gondszásában, a másik padig az elemi gazdasági eszközök hiánya.A 25 evvel ezelőtt 1915. júliusában megalakult Stefánia^ Szövetség a csecsemőhalandóság elleni ^küzdelmet es ezzel a'nemzet ember anyagának számbeli erősítését és feliavitását tűzte a zászlajára. A megalakulás ^után fél évvel az előkészítő munícálattk befejeztével az akkori munk'ásbiztositó/pénztár* bekapcsolásával indult meg a fővárosban az anya- és csecsemővédelem munkája. A szövetség fojlődése, 1917-ben kapott nagy lendületet,amikor állami feladattá nyilvánította a kormány az anya.- ós csecsemővédelmet ós annak teljesítését átruházott állami hatáskörben a Stefánia" ^Szövetségre bista. Elekor indult meg a szövetség

y

országo hálózatának kiépítése és a központ fejlesztése. Utóbbi nál az volt a cél, hogy megvalósuljanak mindazok mintaintéz etek, amelyek az anyaés csecsemővédelem eredményes lebonyolításához szükségesek: terhes,szülő,gyermekágyas anya-és dajkaotthonok,nőgyógyászati rendelő es tanácsadó intézetek, csecsemőgondozó ?

kórnáz .otthon,bölcsödé é s napközi otthon, te j konyha ,laboratori""m, könyvtar,jogvédő iroda,, orvosi védőnői és gondozónői továbbképző tanfolyam. A szövetség fejlődését a, bekövetkezett"forradalmi idők visszavetették,a nemzeti élet ujraóbredése után azonban részben hollandiai és amerikai segítséggel ,is,ujabb lendülettel indult a munka. Rövidesen az ország területen 56 védőintózet létesült,500 szülészeti vándorláda készült el ^s évről-évre emelkedett a fiókszövetségek száma.,úgyhogy 1939-ben már 326-ot ért el.Bnhek megfelelően,amíg 1920-ban csak 17 anya-es csecsemővédő intézet működött az országban, a múlt évbon már 333 védőintózet végezte áldásos munkáját. A tejkonyhák száma az 1923-as,kettőről 150-re, a hajlók nélkül álló anvák elhelyezésre szolajgló otthonok szama 14-re, a bölcsödnek ós napközi otthonok sz4ma 61-re, a szülőotthon oké 26-ra, a cseosemőkórhazake. négyre emelkedett

#

EvrpI-evre,jobban bontaT KOZotLki a..nomzetmentps..terén a szövetség munkai a, amelynek igen érdekes eredményeiről a következő cikkünkben számolunk be. 0 ™»« - - -