Hetikiadás, 1940. január-december
1940-01-10 / 2 [1526]
-. 1 •-- A Balkan.mint eszköz. A Balkán évszázadok óta éppen földrajzi helyzetéből kifolyóan állandó mozgásban van.Haga a Balkán soha"Bem volt- cél, mindig csak eszközként szerepelt a célok elérésén 51»Igy -volt ez az ozmánság előretörése alkalmával,amikor a végtelen torok seregek felvo nuló haái ut ja és hadtáptorületc volt a nyugat felé való el őre toroskor.. A félhold hanyatlásával és a törökök visszaszorítása után nemzetiségi államokká szakadozott az eddig egységes vezetés alatt volt terület." A létrejött apró államok egyike sem volt azonban megelégedve határaival ezt azután egyes nagyhatalmak a maguk érdekeinek megfelelően használták fel olyképp en.hogy a Balkán ebben az időbon Európa puskaporos hordóia,illetve tűzfészke volt,ahol nem lehetett tudni,melyik napon történik robbanás.vagy mikor lobban lángra a tüz. Főleg nyugati es szaki erek méikőztek a színfalak mögött ezen a területen a huszonöt évvel'ezelőtti boldog'béka ide jébeü,'..Az ' egykori osztrák-magyar monarchia ,mint ismeret esi előbb okkupálta, majd annektáLta Bosznia,Hercegovinát és így érdekkörét kiterjesztette a közeikéiot folé,Ebbc a vonulási irányba Kapcsolódott bele a német császárság,amely hatalom igyekezett kiépíteni a maga politikai és kereskedelmi bor olyasát kelet en.Ennek a német törcicv esnek legfőbb mozgatója már akkor a "folyékony arany" a fóldolaj fontosságának felismerése "volt ás ez az ut vezetett a mozopotáMa-iftossuli,illetvo a mostani iráni kőolajmezők felé. Északon a cári Oroszország kísérte figyelő nmei a balkáni heiyzettíttAz őrködés nem volt önzetlen. Oroszország a maga kiforratlan nyors ereiével készleteinek kimerithotétlen tárházával mar régen tudatára ébredt,hogy hatalma mind ddig korlátott közé szorított 'marad,míg jégmontoSj,vagyis az év egész folyamán használható tengerhez,illetve kikötőhöz nem jut, Törökőr szag féltékenyen őrködött a Bosporuson,nem maradt tehát más hátra,mint annak megkerülése,A földközi tengerhez viszont a Balkánon toroszt ül vezetett és vezet ma is az~ut, Szerbiában egyre nagyobb mértékben növekedett az orosz befolyás ami alól nem vonhatta ki magát Bulgária sem.Románia Idűlpolitikáiát nem az érzelem,do az ésszerűség irányította és az apró Montenegrót rokoni kapcsolatok füzt ék az orosz cárnoz. Korvonalakban ez volt a Balkán helyzete a világháború kitöréséig, és a világháború után két évtizedes viszonylagos csend következe tt ,hogy most azutájj. újult erővel részt követe Íjon magának a a világ politikajáboL,A helyzet megváltozott .Olaszország balkáni hatalommá váíi Albánia révén.Olaszország súlyt helyez rá.hogy a Balkánon nyugalom és rend legyen .Ennek érdekében állandó érintkezésben áll a balkáni államok fővarosaival,melyokot közel hozni igyekszik egymáshoz a lehetőségek szer int, össze fogni kivánja őket egy békés alakulatban^ mely távol maradhat a most folyó háborútól a'sémi ege* ss ég alapjára helyezkedve, Olaszország ezzel az igyekezetével meggátolja,hogy a most folyó háború szintere esetleg a Balkánra helyeződjék át. Az elmúlt héten Csáky István gróf külügyminiszter Velencében találkozott és tanácskozott Ciano gfóf olas z külügyminisztérrel, A megbeszéléseken - melyekre felfigyelt az egész világ_ - ismételten megállapították a két ország szoros baráti kapcsolatait és leszögezték nézeteik azonosságát fíélkeloteurópa békéjének biztosítása érdekében köve tondő oélok tekintetében. Külföldi,főleg angol és francia lapok tudnak arról,hogy a velencei megbosáélésckon fontos helyen szerepelt a magyar-román kérdés. Arról is tudnak,hogy Olaszország megakadályozni kész Szovjetoroszország esetleges további előretörését dél felé és a Kárpátalja vonalán is hajlandó védelmezni Európa civilizáció ját •Olaszország közölte Romániával, hogy Magyarországgal való megegyezése 'biztonságának előfeltétele és innen" adodik azután az a román haji and ós ág, hogy a most f plyójiáboru pcfo JCTÓSB után Hnm^m a \ rM* Vla t?Tmvn*a<7 t Áe* .r.mrisi na_ í mtnmi t tekintetbe Venni. W/ÖU
