Hetikiadás, 1939. január-december

1939-03-29 / 13 [1525]

Calino scu-Gafcncu* Kárpátaljának honvéd csapataink által'való megszállása ős ennek a. . földrésznek visszacsatolása az anyaországhoz, Európa diplomáciai köreiben nem keltett különösebb feltűnést,mert az orrovonatkozó tájékoztatás kellő időben megtörtént ős a szándék kivétel nélkül helyeslésre talált. A nemzetközi eseményekről az elmúlt hé te ff Magyarországot közelről érdeklő beszámolót tartott Románia miniszterelnöke, Calincscu és külügyminiszter o,G-afencu. Calinoscu miniszterülnök azt fejt cg ott c, hogy Kárpátalja ügyének kérddse már az elmúlt őszön is felvetődött es ez alkalommal Románia kötött szerződésének és erkölcsi-kötelességének értelmében elhárította magától egy ilyen lépésben való részvét el ét,később azonban a helyzet megváltozott és Csehszlovákia maga mondott le barátai támogatásáról. Románia álláspontja ekkor az volt.hogy az országnak'nem áll érdekében idegen nemzet által lakott területet magához csatolni,bár erre Kárpátalja kormánya kifejezetten' _ felkérte. Gafencu külügyminiszter beszámolóját azzal kezdte,hogy a román kormány megtette az összes katonai intézkédeseket az ország határainak biztosit ására,mert a határok egy részének mentén harcok folytak. Románia azzal,hogy közömbösítette maga t a kérdéssel szemben,barátságot mutatott Lengyelország felé és megértést tanúsított a közös lengyel-magyar határ kívánságával , egyben ^felhívta Magyarország figyelmet azokra az érdeke kre^melyck a máramarosi határrészhez füzódndi;annál is inkább.mert Yolosin kormánya Kárpátalja füg ctlonségéről lemondva, felajánlott a a^Homáhiához való csatlakozást. Románia politikája a békepolitika és a kormány véleménye is az,hogy a románok és magyarok között jóviszony álljon fem. Románia nem fog akadályokat gördíteni a mielőbbi békés megegyezés el5. ' Igy nyilatkoznak Románia felelős államférfei. Meggyőződő sünk,hog3j a magyar^kormány - mint annak számtalanszor tanújelét adta - nem fog elzárkózni a békés megegyezés elől,mert hiszen ez minden magyar kormánynak óhaja volt. Nem menetünk el azonban szó nélkül a beszámolóknak azon részei mellett, melyek a Volosin-féle ajánlatról szólnák, és megállapítják Románia érdekeit a máramarosi hat ár mentén.; Yolosin és kormánya,mely mint kiderült,naiv tájékozatlansággal 'a 10 évvel ezelőtt elhunyt Wilson amerikai köztársasági elnököt is üdvözölte,támogatását kérto, mindenkinek előbb játszotta volna at Kárpát alj át, mint %gyarors z ágnak. - attól a gondolattól vezére Ive, hogy bármely más megoldás többet hoz konyhájára. Amikor Yolosinék látták,hogy a kísérletek csak kísérletek maradnak e redmény nélkül,IIlés József országgyűlési képviselő utján Magyarországhoz való csatlakozásra is ajánlatot te* ek azzal, hogy Kárpátul ja a" magyar kormányzó által kinevezett kormányt kapjon. Az ennyifelé való orientálódás,sok volt Volosin urnák,hamarodan rájött,hogy ez meghaladja képességeit és kénytelen volt Románián keresztül szűkebb környezetevei elmének ülni; Illőbb azonban gondoskodott,hogy a száműzetésben a keserű kenyér ne legyen osztályrésze. Alakja rövid idő múlva rossz álomként jelentkezik majd Kárpátalja lakosságánál. A máramarosi határok román érdekeire vonatkozóan gróf Csáky István külügyminiszter már korábban adott megfelelő választ. Magyarország kész a tárgyalásokra,de Románia nem hivatkoznatik a Tisza tulso partján lakó románokra. Ennek Kedvező pillanata már elmúlt* A román-magyar határsávon a színmagyar közsé gek ^százai vannak .Ezeknek legalább van olyan joguk,hogy az ezeréves magyar hazához való érdekeiket hangoztassák,mint a iisza túlsó oldalán levő nénány román községnek amelyekre Románia hivatkozik.A különbség csak az, hogy Erdély magyarsága imádkozva kéri és sürgetve várja a mielőbbi megoldást. YF/Hav.