Hetikiadás, 1939. január-december
1939-03-08 / 10 [1525]
^Szlovák—t^én jault_ é s_ jö vő. Nehéz mpo|; várnak Masaryk és Benes propaganda-szUlte államára. Mindhárom országrész külön utakon jár,més elveket követ és igyekszik boldogulását előmozdítani. Télies a zűrzavar Prága-Pozsony-Huszt között. Ez a zűrzavar,nehézség,politikai harc pedig nem is folyománya a müncheni rendezésnek,hanem természetes f olyamat,melyre előbb,vagy utóbb feltétlenül sor Került volna a beavatkozás nélkül is. Az államalkot ók, amikor a mesterséges Csehszlovákiát létrehozták nem számoltak, vagy elővigyázatlanul mellőzték a lelkiségi és gazdasági érdekközösseget. Egymáshozkapcsoltak minden rendszer nélkül földrajzi területeket és kimondták: ez: pedig Csehszlovákia. Husz évig élt azután ez a mesterséges torzó állandó támogatással,majd megkezdődött a centripetális erők működése következtében az összeragasztott részek szétválása,mert hiszen teljesen ésszerű,hogy egy államot,melyben a más nemzetiségűek - magyarok,szlovákok,németek,rutének,románok - együttesen jelentős többségben vannak, hosszú időn át egyuttaatani és kormányozni nem lehet, : Nom hozott megoldást a müncheni döntés. Hiába hirdették és igyekeztek elhitetni a megmaradt ré sz ékkel ,hogy előnyös az ország számára,mert: • legalább egymásközött maradunk:. Az életképtőlenségi okoknak ugyanis csók egy része szánt meg. A német kisebbség nagyobb fele a német birodalmat erősítette,a magyar kisebbség pedig ezeréves hazájába tért vissza,ugyanakkor azonban megoldatlan maradt a szlovák és a ruszin kérdés a A barátság a csehek .szlov ák ok és ruszinok között, nem javult meg,mint azt remélték,hanem ellenkezőleg megindult a harc közötcük. Mind a szlovák ok, mind a ruszinok toljes önállóságot függetlenséget követelnek - Prága viszont,mint központ és fej erről hallani sem akar, A ruszinok önrendelkezési jogukat'követelik a cehektől, molyro a békeszerződésben biztosítékot nyert ek.do amely csak irott malaszt maradto F é kent art ásukia Prahala cseh tábornokot nevezte ki a cseh központi kormány vigyázónak,aki a ruszin kormányban megkapta azoknak a tárcáknak vezetés ét .melyekkel az cg^yre inkább tőlük távolodó Buszinföld kézbentartható:;illctvc rászorítható,hogy a prágai kormány utasításait tartsa tiszteletben. A szlovákok már régen rájöttek,hogy a csehszlovák testvériségben ők a mostohatestvér szerepét játszake Ok azok, akik adnak,ők'azok,akik eltartják a történelmi Csehországban feleslegessé vált cseheket,ők azok, akik vasárlói a cseh iparnak,ők azok^akiket gyarmatként kezelnek. Ebből a testvériségből nem'kérnek. Az öntudatossá vált szlovákság toljes önáll°ságot,iüggotlonségőt követel. Visszautasítja azokat a gazdasági és főleg pénzügyi praktikákat,amelyekkel a csehek engedelmességre akarják szorítani* Természetes ,hogy ezek az össze nem illő részek darabjaikra akarnak széthullani. A regi %gyarországban szerves részei voltak az országnak,földrajzi és gazdasági adottságuknál fogvai A Kárpátok övezte természetes gazdasági egység^ kovácsolta ezt a területet,melyben mindenki megtalálta a maga életlehotőségot• Ma a helyzet az,hogy Szlovákia'és a Ruszinföld oly gazdasági termékekkel rendelkezik -melyek a jelenlegi iáagyarorsz'ágon jórészt hiányoznak- de ugj^anakkor azokra Csehország nem igen szorul .vagy csak ugyjha azokat gyarmati áron kaphatja meg.A természetes piac tehát ivlagyarorszag 4 orro lejtenek a hegyek,erre folynak a folyók és erre haladnak a vasútvonalak. Mi becsületes vevők ImetünK és a kot nép ^létérdeke engedelmeskedni a gazdasági parancsnak, Magyarország volt szamukra a mult es csak Magyarország lehet számukra a jövő. VF/Hav. m - -
