Hetikiadás, 1939. január-december
1939-02-15 / 7 [1525]
Magyar bástyák. 1939.február 15. Emlékezzünk vissza azokra az időkre,amikor elszakított felvidéki vérein!< magyarságáért épp ugy aggódtunk.mint a . délen és keleten idegen impérium ala körültekert .Jogos , volt a félelmünk, hogy a magyar iskolák nagymérvű beszün--totésével az idegennyelvü és szellemű iskola az oda bekényszeritott magyar gyorr mekek lekét megmételyezi és kitépi a magyar népközösségőból, elidegenít 1 őseitől-** Erre törekedtek. Az iskolai oktatáson es neveléson keresztül el akarták idegeníteni a magyar gyormokokot,akiknok nagyrészt még anyanyelvük tanulására sem^ adtak módot. Ii ok nélkül aggódtunk tchat a cseh iskolákban felnövekedő magyar ifjúság magyarságáért. '"Milyen nagy öröm volt aztán számunkra, a mikor a magyarlakta Felvidék hazatérte után bejártuk az ősi földet s a fogadtatások mámoros lelkesedésén tul beszéltünk nagyon sok felvidéki testvérünkkel. Boldogan tapasztaltuk,hogy az olnyo látás legszörnyűbb évcibon sem tudták megtörni nemzeti érzésébon a magyar ifjúságot .amely az o l-ne mzet lenit és minden mesterkedésével szemben is megmaradt hazaját szerető magyarnak. Az ifjak közül többen mondották nekünk^ hogy hiányos a magyar tudásuk és idegenszerű a kiojtésük,mivel idcgonnyolvü iskolákban nom tanulhatták magyar nyelvünket.de a szivük változatlanul meg-naradt magyarnak és életük áran is szívesen kiharcolták volna visszatérésüket. Mi tette lehetővé magyarságuk megőrzését? Az.hogy a magyar vezetők egy nagy táborba hozták össze a magyarságot,kifejlészter.téíc benne az ellenálló erőt s kulturális intizményeikben igyekeztek pótolni az iskola tudatos mulasztásait* Természetes,hogy a magyarság megtartásában nagy érdemük van a derék magyar szülőknek is.akik otthon oktatják gyermekeikot és beléjükoltották a magvar"haza'szorctetét. Ebben az időben a közös munka s erőfesz ités még könnyobben ment, mort milliónál több magyar könnyebben összohozhattá az anyagi erőket is. Most Súlyosabb a holyzete a bolvodoroi határon tul maradt felvidéki magya.rságnak,m' rt számbóli erejével anyagi teljositőképességc is meggyengült,^ Ebből következik, hogy saját őreiéből nem tud ja mogt eromteni és fenntartani azokat a kul urális és zocialis intézményekot .amelyck szuksokosok a magyar öntudat^ a nemzeti érzés és össz tartozás fönntartására és fokozására. Meg kell teremteni azokat^ magyar ' . kultu rházakat,amelyek valóságos magyar bástyák löszének. Szükség van a magyar házakra, azokra a kultu rgócp ont okra, amely ok öss zö fogják, együtt tart ják az ottani magyarokat s amelyekben irányítást, bátorítást kultúrában és nemzeti érzésben erősítést kaphatnak véreink,' Nem kétséges; rendkívül nagy a jelentőségük a jövő szempontjából ezeknek a magyar házaknak,amelyeknek létositésoro Esterházy'János gróf indított mozgalmat* Mivel az ottani magyarság anyagi orejo k cvcSjkeró szóval fordul a sza.ba„d hazában élo magyarság-"** hoz,hogy támogassa ezt a mozgalmat. A felvidéki magyarok hazakerült vezér e.Jaross Andor mond ott a, hogy ők husz év alatt megtanuló ák azt ,hogy olyan erőkből kell meríteniük,amely erőket a magyar történelem forrásai adjákfhogy özekből szüntelenül táplálkozniuk kell* A magyar életből kirekesztett magyarok szent fanatizmussal megkapaszkodtak azon a földön,ahova őket a sors állította és megvetve lábukat,küzaöttok a magyarérögért,a magyar családért,a magyar életért. Tudjuk,hogy oz a küzdelem tartotta meg magyarnak elszakított vércinket éshogy ugyanezt a küzdelmet kell folytatniok most a szlovákiai magyaroknak is. E küzdelem erőteljesebbé és eredményesebbé tételére kellenek a magyar hazak, a magyar kultu rgóop ontok, a magyal' bástyák. A székesfőváros elhat ár ózta,, hogy felépiti a pozsonyi magyar házat. Körületek és egyesek áldozatkészen sietneka mozgalom segítésére. A t örvényhat óság oknak, vá ros o kna k ; kö z sé g éknek követ niök kell ezt a < példát. Ebben a kérdésben is össze kell fogni az itthoni magyar örököt,hogy mielőbb álljanak és teljesíthessék szent hivatásukat a szlovákiai uj magyar bástyák. _ _ _ C T
