Hetikiadás, 1939. január-december
1939-11-09 / 45 [1525]
iy3^.nov.e>. A magyar_ szempontok- érvényesülése. A váratlan szenzáció erejével hatott az a talál-iozó,amely Lipót belga király és Vilma boliand uralkodónő között folyt le a mult hét elojén Hágában. A belga király teljesen váratlanul gépkocsin külügyminisztere kíséretében megjolent Hágában a királyi palotáDan,ahol azonnal megbeszélésre ült összo Vilma királynővel. Külügyminisztereik pedig ogymásközött folytatták rnegboszéléscikűt • A tárgyal ás OK befejezése után a kot áll nmfő, táviratilag szomélyoson fordult a neme t,angol és francia államfőhöz,akiknek f clajánlottek szolgálatom kat a béke helyreáll it ás á érdekében. A hivatalos áll ás f oglal ás ok' még no m i sm orot o s o k,az - e gye s or s zágok s a jt ó j ából vi s zönt kitűnni látszik,hogy bár a két uralkodó kezdeményezését tisztelettel fogad ják,az;oi^dmény ozidőszerint legalább is kétséges. Németországban hangoztat iák, hogy a cél valóban az igazi béke megteremtése,de a békét Anglia csak abban az esetben hajlandó megkötni,ha Németország kiüriti a megszállt és elfoglalt t őrület okot, valamint az okozott, anyagi és noü anyagi kart jóváteszi.Természotes.hogy Németország ilyon feltételek mellett még csak megelőző'vagy közvetítő tárgyalásokba som bocsátkozhat, Olyan jelentések érkcztok,hogy a két szomszédos uralkodó már eleve számolt ajánlata kudarcával és ozert tanácskozásuk egyik fontos részo az volt,hogy milyen álláspontot foglaljanak ol a háború továbbfolytatódása esetén. Inondonor-nugy tudiák,hogy a világháborútól oltérőon jolcnic^ az egyik félnek a háborúba való bekapcsolódása a másik félnek harcbalépcst is jelentené. Az'Egyesült Államok saitójának egy részo azt a tendenciózus hírt t er jes zt iíhogy igazi oka a hágai értekezletnek az az állit ólagos német ultimátum volt,mely átvonulást követel. Németországban sem foglaltak még ^hivatalosan állást a javaslattal kapcsolatban,meri a távirat, az államfŐhöz,Hitler Adolf vezér és kancellárul van cimezve ,ő pedig ezidőszerint nem tartózkodik a német fővárosban. /hogy A balkánon ugylátszik nesoltára lecsendesedik a politikai átrendeződés folymata. A nyugati államok sajtója szerint az olasz-görög közeledést az olasz-török megjavítása fogja követni és annyira egyforma érdeke Rómának és Ankarának a délkelet európai államok szolidaritásának megerősit se,hogy Londonban már jóslatokba bocsátkoznal^Olaszország és Törökország közös és még megszervezendő barátaik révén együttműködésre lépnek. Ezt igazolni látszik a belgrádi Politika c. lap cikke, mely arról ir,hogy még napokkal ozelőtt bizonyos tartózkodással' fogadták Olaszország kis őrleteit 'egy balkáni semleges tömb létrohozására,Törökországban most már ez a tartózkodás folengodott ,sgt a török sajtó bizonyos lelkesedéssel foglalkozik az eszmével. Olasza? szagnál-; ezt a tevékenységét .a balkánon Franciaország és Anglia részéről is szivosen^ézik. Méltányolják Olaszország fáradozását, molyot kifejt a délkelotourópai államok együttműködésc elé háruló nehézségek eloszlatása érdekében. Amgol birok szerint arra már számítani lehet .hogy Bulgária szomszédai engedékenységet fognak tanusitani. Más jelenté sok szerint Románia főleg azért húzódozik Dél-Dobrudzsa visszaadása olőljimort fél,hogy ozzcl procedenst teremtene más irányban. ' ra/ Parisban az a vélemény alakult ki,hogy Magyarország/olsőrangú fontosságú szrep vár Délkeletcurópában és illetékes'francia helyen biznak abban,hogy Olaszország támogatni fogja a magyar szempontok érvényesülését. A fontickkol 'kapcsolatban mog kell emlékeznünk azokról az örvondetos jelonségekről.molyok egyes szomszédos államokban a magyar kisebbségek érdekében történtok. Boslics jugoszláv közlekedésügyi miniszter kijclentetto ,hogy a szerbek jó barátságban kivannak élni kisebbség cikkel, elismerik nyelvüket, lailturajukat s egy pillanatig sem kiváná^hogy a Jugo. szláviában élő magyarokból szerbek legyenek. A jugoszláv állami a foltétion semlegesség híve és barát sági, vagy meg nem támadási szerződéseket kivan kötni a szomszédos államoknál. Bukarestből érkezet 1 , hirck szerint pedig a nagyváradi városi tanács elhatározta,hogy nagyobbos szogü támogatásban részes-'mi/a íolckozctí iskolákat JJindozok biztató iclenségok. VIVHav. _ - - - < ^ 0
