Hetikiadás, 1939. január-december

1939-10-31 / 44 [1525]

l^y.OiCt ,c>Q. A multhét mérlege. Lassan télbe fordul az idő-, lehull a hó, már két hónapja néznek egymással szembe az ellenfelek annélkül,hogy a katonai helyzetben bárminemű változás állott volna be. Inkább diplomáciai csatározások folynak, a változott helyzetnek megfelelően keresnek az erők elhelyezkedést es egyensúlyt. Ugylátszik, hogy a hadviselők n komoly küzdelmek megindulása előtt tiszta helyzetet kívánnak teremteni a semleges államok magatartása tekintetében. Főleg az Egyesült- Államok és a Szovjet Unió az a két hatalom,ahová ma a világ szeme tekint. Köztudomású, hogy a Moszkvában folytatott török-orosz tárgyalások nem végződtok kielégítő eredménnyel, de az igazi meglepetést mégis a török külügyminiszter, Szaradzsoglu okozta, aki nem regen jelentette ki, hogy amennyiben Szovjetoroszország megtámadná Irakot, vagy Iránt, ugy azonnal Törökország ellenállásába ütközne. Ez azt jelenti, hogy Törökország fegyveresen sietne akót veszélyeztetett'állam támogatására olyképen,hogy hadat inditana a Szovjet Unió ellen, amely, mint ismeretes f clszólitotta Iránt, hogy kezdjen vele tárgyal ás ókat. A tárgyalások anyagáról nem derült ki ozidcig semmiféle konkrétum, mint ahogy titokzatosakaFinnorsz'ággal folyó tárgyalások is. Itt sem tudja senki egészen pontosan mi az, amit a Szovjet Unió a kis Finnországtol követel, de tény, hogy a finnekegész haderejüket mozgósították es a katonai szolgálatba anőket is belevonták,akik minden olyan szolgálatot ellátnak, ahol nincs feltétlen szükség a férfierőre, Homály fedi a szovjet Unió balkáni terveit. Ennek folytan halasztást szenved ennek a területnek olasz vozetés alatt álló semleges tömbbe való tömörítése. Olaszországnak feltétlenül tudnia kell - mint az olasz vezető sajtó megállapítja - támogatja e a Szovjet Unió a bolgárok dobrudzsai követeléset és Törökország milyen biztosítékokat hajlandó adni Olaszországnak folyta-", tandó balkáni politikájára vonatkozóan. Bukarest ezidő szerint fenyegetve érzi magát az esetleges Moszkva-Szófia tengelytől és ezért haladéktalan tárgyalásokat kezdett Törökországgal. Ezt a iélelmet nem tudja eloszlatni az orosz félhivatalos azon híradása sem, hogy a Szovjet Unió nem készül támadásra Románia ellen és félhivatalosan cáfolta meg a Szovjet, hogy csapatai már be is törtek volna Bosszarábiába. Az események fogják majd tehát mindenütt elárulni a szándékot. Élénk feltűnést keltett ugyancsak az a Rigából származó hir is, hogy a finn kérdés elintézése után a Szovjet Umo követeléssel lép majd a skandináv államok,Svédország és Norvégia elé, akiktől stratégiailag fontos szigetek és kikötők átadását fogja kérni. Ilyen körülmények között természetes, hogy a skandináv államok semleges blokkja támogatás han ki van ja részesíteni Finnörs zágot oly esetben, ha akarata ellenére igyekeznének engedékenységre kényszeríteni. Az Egyesült-Államok kereskedelempolitikájában jelentős változást hozott az elmúlt hét. A megszavazott semlegességi tör vény javas lat módot nyújt és jogot ad az amerikai gyáriparnak és kereskedelemnek, hogy hadianyagot szállítson a háborúban álló feleknek azzal a megszoritássál, hogy a vevőnek még az Egye sült-Államok területén ki kell fizetni a vásárolt ára ellenértékét és igy az, mint a vevő tulajdona kerül szállításra a tengeren. Valószínű, hogy a vásárlók túlnyomó részben Anglia és Franciaország lesznek, mely államoknak jelentős aranyletéteik vannak már Amerikában. Sajtó jel entések adják tudtul, hogy a szövetséges hatalmak a törvényjavaslat megszavazása után hal ad élet a kanul óriási arányú rendeléseket adtak fel. főleg repülőgépek és tengeralattjáró-üldözők szállítására, A helyzetnek ilyenirányú megváltozása - mely azonban Németországban nem keltett meglepetést - ugylátszik" cselekvésre készteti majd a Német Birodalmat, Nem lehet számára közömbös, hogy" az Egye sült-Államok fegyvergyártása, melynek fejlesztése szinte korlátlan a szövetségesek szolgálatába szegődve gyengítse a német haderőt. Hir szerint Némeitprszág rövidesen döntő lépésre határozza e]. magát. W/2