Hetikiadás, 1939. január-december

1939-01-25 / 4 [1525]

Ve/Dn IV,. Politikai leiráo. Több mint hét évszázad óta, egészen a világháború végéig, a Kárpátaljának nevezett magyar Ruszinföld megszakítás nélkül a Magyar Királyság része volt. A magyar kultúra befolyása ezen a területen túlnyomó volt ás maradt egészen a mai napig. Egészen 1919-ig ezen a területen nem volt egyetlen k#moly szeparatista mozgalom sem. Az őslakosság vezetőiben soha sem támadt fel a Csehországgal közös politikai szervezetben való egyesülés gondolata, sőt ilyen tervvel a háború előtt még a^cseh államférfiak sem foglalkoztak. Csak 1919-ben talált Masaryk elnök az Egyesüli; Államok Ruszinföldről származó kivándorlóinak köreiben kedvező légkört a kárpátaljai vidék és a jövendő csehszlovák köztársaság egyesülésére« Ezeknek a ruszin kivándorlóknak a szervező tanácsa az 1918 otáó ber 3.-án Sorantoa-ban tartott ülésén határozati javaslatot fogadott.el, amely követelte Ruszinföldnek mint autonóm területnek Csehszlovákiához való kapcsolásit. Ez a határozat, amelyet a kivándorlók tanács? elfogadott, sohasem felelt meg a ruszinföldi lakosság valódi érzelmeinek* Megfelelő módon bizonyítja ezt az a sokaké relém és határozat, amelyet 1919-ben különböző ruszinföldi egyesületek és csoportok nyilvánosságra hoztak. A cseh kiküldöttek és a ruszin kivándorlók megbízottai mindamellett elérték, hogy a ruszin lakosságnak ebből az alkalomból "ad hoc" alkotott képviselete megszavazta az autonóm Ruszinföld. Csehszlovákiával való egyesülésének elvét. Ezt a határozatot abban az időben hozták, amikor Magyarországon a kommunista felforgatók garázdálkodtak. A határozatoknak és a népképviselet elhatározásának különben csak az volt a célja, hoey a ruszinok kikristályosodott népi akarata létezésének benyomását keltse, amire szükség volt abból a célból, hogy a népek önrendelkezési jogának megfelelően jogosnak tüntesse fel a Ruszmföld e1szakadása t Magyarországtói." A valódi cél azonban, amelyért a cseh megbízottak a békeértekezleten Ruszinföldnek az c államukba való bekebelezését követelték, az a régen táplált kívánságuk volt, hogy hidat építsenek Csehszlovákia és. Oroszország között. Ez a keskeny területsáv volt hivatva/a tényleges kapcsolatot és a közlekedési vonalat a csehszlovák /biztositani/ köztársaság, és Moszkva között, minthogy a csehek minden időben Moszkvában látták ptlitikai terveik legbiztosabb támogatóját„ Bizonyos cseh körökben a Ruszinföld birtoklását csak átmenetinek tartották, ugyani? véleményük szerint ezt a területet alkalmas pillanatban majd átengedhetőnek vélték Szovjet-Oroszországnak, amely Ruszinföldet használta volna fel átjárónak Besszarábiához és a román Bukovinához, illetve a délkeleti lengyel tartományokhoz. Minden esetre" a későbbi események igazolták, hogy a cseh uralom alá jutott Ruszinföldnek szánt azt a szerepet, hogy a szovjet és kommunista /befolyás csatornája legyen Középeurópába, nagy mertékben keresztül is vitték* A Csehszlovákia és Szovjet-Oroszország között kötött kölcsönös segélynyújtási egyezmény, valamint a szovjet katonai repülés csehszlovákiai előretolt állásai nyugtalanító módon növelték azt a veszélyt, amelyet a csehszlovák köztársaság i&yen körülmények között szomszédaira és az általános békére is jelentett* Ott