Hetikiadás, 1939. január-december

1939-10-25 / 43 [1525]

V

églegesek a német határok. 1939.október 25. . Az elmúlt héten ked en a a érne t birodalom külügyminiszterei Kibbentrop látogatott el Danzigba - abba a német városba melyről az utóbbi husz esz -.endoben annyi szó esett - amely egyik fő oka volt; Lengyelország pusztulásának. A német külügyminiszter a német nemzeti szocialista párt régi tagjai előtt 'bes zádet mondót tj melynek hang ja azonban messze túlhaladta a terem falait,mert azt az egész világon várták és rádión keresztül hallgatták. Ribbentrop megállapította beszédében,hogy Danzig immár végleges része a német birodalomnak,melytől többé cl nem választható. Ismertette azokat a megbeszéléseket,melyek a helyzet békés rendezése érdekében a, lengyelekkel folytaki! . Eredménytelenségükért és a történtekért a felelősségei az egykori Lengyelország kqrmájiyára és tanácsadóira,főleg Angliára hárította. ~A továbbiakban fejtog/etto,hogy Németország Franciaországgal és a többi hatalmakkal a kölcsönös megértés politikáját kivánta és kívánja folytatni. Ez a barátsági politika megértésre talált a földközitcngeri olasz birodalomnál,Japánnál és most ujabban a szovjet uniónál,mellyel, ismét helyreállott a régobbi hagyományos baráti viszony. Az Egyesült Államokkal sincs semmiféle nézeteltérése a német birodalomnak. A háborúra Anglia évek óta folytatott polit ikája aöb tt okot ós megállapítható,hogy a francia és az angol nép is békebarát,de az angolok propagandája gyűlöletet és pánikhangulatot idézett fel mesterségesen a németek ellen. A német birodalom megszilárdulásának folyamata lezáródott jelentette ki a külügyminiszter. A kényszerbéke igazságtalanságai már nem léteznek és most a németség szórványos csoportjainak elhelyezése a birodalomban a következő teendp. Angliától és Franciaországtól Németországnak nincs követelni valója,kivéve 'az egykori gyarmatokat,melyek jogos tulajdonai és amelyekhez nem hódi tás, hanem vétel és szerződ sók utján jutott .Rövidlátás és veszélyboroiianás politikája az,amit Anglia"illetve annál-: jelenlegi kormánya folytat. Ezzel könnyen az angol birodalom sírásójává válhat. Németország a roákénysz.oritett háboruu igazsága tudatában végigfogja küzdeni és a befejezés csak győzelem lehet. Amint várható volt Ribocntrop beszédében nem t ott béke javaslatokat,mert hiszen Hitler vezér és kancellár legutóbbi javaslatai is elutasításra találtak. Inkább összefoglaló képét nyújtotta az eseményeknek, kiemelve az angol világ egyeduralmi törekvés eket,molyok érdekében Anglia nem riad vissza,hogy propagandájával a nemzeteket a német birodalom ellen hangolja. #

A nyugati harctéren'csupán helyi jelentőségű járőrharcok folynak és Semmi jel sem mutat arra.hogy a franciák és angolok ezen a helyzetén változtatni akarnának. ValósziníLhogy mindkét fél feltétlen,tudatában van, hogy az ilyenirányú kísérlet rendkívüli kockázattal járna. Éppen ezért a figyelem főleg a tengeri és légi harctér felé irányul. Az angolok a blokádot igyekeznek megszigorítani, a németek viszont annak ne g szákit ás ára törekednek. Légi haderejük támadásokat intéz nemcsak a szabad tengereke cirkáló angol flottaegységek el len,de sikerrel támadja a kikötőket is. A német tengeralattjárók ellenblokádja a beérkezett jelentések szo.v rint eredménnyel jár és számos angol kikötő felé haladó dugárut szállító gőzöst torpodoznak meg.vagy fognak el. A megkötött angol-francia-török egyezményt a nyugati hatalmak igen jelentős diplomácimi"győzolcmknnt könyvelik eLmert avval őzöknek a hatalmaknak földközi tengeri helyzete erősödött mog.' Bár az an^ goi es iiancia diplomácia hangsúly ózza,hogy az egyezmény nem irányul más" államok ellen,Olaszországban azt, a francia-angol bekéritőpolitika körébe &??'

t?i

í

nt?k

í Miután.a szerződés Olaszország ismerőiés balkáni érdekeit is érintem látszik.ismét híre jár.hogy Olaszország balkáni értc^letct szándékozik egybe ni vni, mely en a balini kórdés^t^s^alüS^og,