Hetikiadás, 1939. január-december

1939-01-25 / 4 [1525]

Ve/ön A huszinföld ismertetése I. Földrajzi leírás. A Kárpátaljának nevezett magyar Huszinföld területe uinte«y 12.500 négyzetkilométer . Területe legnagyobbrészt a Keleti Kárpátoktél lehúzódó völgyekből áll. amelyek a magyar Alföldbe torkolnak északról délre, illetve délnyugatra. Ezeket a völgyeket, amelyeket a Kárpátok nyúlványai választanak él egymást ól, különböze nagyságú folyóvizek öntözik. Ezek a folyók a Tiszába ömlenek, amely Magyarország egyik fő folyója. Ezek szerint földrajzi szempontból ez a terűlet világosan Magyarországhoz igazodik, amellyel természetes közlekedési vonalak kötik össze. I terület északi határit alkotó Keleti Korpátok hegyláncát több hegyszoros szakítja meg. Három ilyen szoroson keresztül vasútvonal köti össze Lengyelországot a kárpátaljai területtel és a Magyar Alfölddel. Amennyire az összeköttetés észak-déli irányban a terület földrajzi helyzeténél fogva könnyű, a Rusziníold felszíni alakulása gyakorlatilag lehetetlenné tesz minden közlekedési vonalat nyugat-keleti irányban. így az egyetlen vasútvonal, amely nyugat-keleti irányban szeli át ezt a területet ás Csehországot, valamint bziovákiát összeköti a Ruszinfölddel, a terület déli részen elhúzódó szük alföldi csíkot követi ? amely területsáv szerves része a Nagy Magyar Alföldnek és legnagyobb részében homogén magyar lakosság is lakja. II. Néprajzi leirás. A magvar nuszinföldnek mintegy 724.000 lakosa van. A terület aránylag ritkán lakott; az átlagos sűrűség négyzetkilométerenként 58 lakos. A lakosság összetétele nemzetiségi szempontból körülbelül a következőképen oszlik meg: öslaké 403.000 - 58 % magyar 118.000 - 16 " zsidó , " 95.000. - .13 " rutén /ukrán/ 46.000 - ' 6.5 % cseh és szlovák 34.000 - 4.5 " német 14.000 - 2.- " román 14.000 - 2.- " 724.000"~- 100 f> Az őslakosságot, a terület lakosságának túlnyomó részét általában rutén, kárpátaljai rutén, kárpátaljai ukrán vaaj végül kárpátaljai orosz névvel illetik. Mindezek az elnevezések egyformán helytelenek es helytelenségük legjobb bizonyítéka az, hogy valamennyi á nevezés különbözik" egymástól* Valójában ez a lakosság, amelyet a fenti statisztikai kimutatás őslakónak emlit, még nem érte el a kialakult nemzeti érzést. Faji eredetét tekintve, a szláv népcsoport egy része- Bz az őslakosság különböző tájszólást beszél. Ezek a tájszólások a vidéknek megfelelően a szlovák, a rutén, az orosz vagy a magyar nyelvhez hasonlítanak. A nyelvjárások között három főnyelviárást lehet megkülönböztetni, ameiv ek közül az egyiket ruténnak, a másikat crosznak, a harmadikat kárpáti ruténnak lehet nevezni* 7

V'jV.r síi