Hetikiadás, 1939. január-december
1939-08-30 / 35 [1525]
Ar u > : -rp -i i , , / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Mohács-* Folytatás/ Kszekció Thátai Miklós öreg plébános--megrázkódott. -Nagyuram Mátyás! -'csattant ki a kin a torkán. - Hol^vagy vezérem?! Te meg tudnád még menteni ezt az országot,de ez a gyerekember,aki csak rettegve markolja a kantárszárat.«. ? Mi nem így csináltuk. Mi legyeztük a törököt,németet és a többit egy szálig,aki kihúzta előtted a derekát. -Tisztelendő atyám - nyitotta rá az ajtót a gazdaasszony és megfogta a vállát .hogy visszarántsa a múltból a kinos jelenbe - vendégek jöttek. Az öreg felugrott és kiszaladt a tornácra. Már ol'últ a vihar.' Fáradt felhő sietett a Duna felé ás óriáscsepoekben koppanva hullt az összegyülemlett eső az almafáról. - Pihenőszállást keresünk - szólalt meg habos,vére$ lován egy vitéz,akinek .be volt horpadva a áisakja.' - Rövidesen megyünk tovább,mert nyálainkon a törő- Tudtam,tudtam,hogy minden elveszett - motyqgta az'Isten szolgájává öregedett egykori száznagy és betessékelte nfgy agyő ni áradt, csupas eb vendégét • a szobába. mm mm m Hány ember pusztult el a viláehávoruban. ( Senki sem tudja megmond a ni, mit hoz a holnap. Percenként vflLtozik a világ sorsát intéző hatalmasok véleménye és erőviszonya.' Hónapok óta pattanásig'feszült kínszenvedés az átlagember élete.mert nem tudja'mihez tartani magalfteSupa tapogat ód zás minden szava és olyan feleleteket kap^amelyek homlokegyenest ellenkeznek egymással. Bármely pillanatban felrobbanhat a háború puskaporos hordója,pedig a mai nemzedék még nagyon jól tudja.hogy mi volt 25 évvel ezelőtt, mennyit áldozott akkor a világa nagy háború oltárán.' ' A volt központi hatalmak Németország,Ausztria,Ma^yarország,Törökőr- '. szag és Bulgária/ Körülbelül 22.2 millió embert vettek igénybe katonai célra, mig az antanthatalmak /Oroszország,Franciaország,Angol bircaalom,Olaszország, Szerbia,Románia,Bei gium,Amorikai Egyesült Al 1 amök,Portugália és Montenegró/ körűiből ül 40.6 millió férfit állítottak a háború szolgalatába. Ebből az óriási tömegből a központi hatalmak halottainak száma 3,922.607 volt,az ellentáboré pedig 6,216.000 volt• 'Ha'hozzávesszük ehhez a számhoz a központi hatalmak 6.722,450 sebesült jét,'2.673.009 hadifogolyvesztcsegét és az antanthatalmak 12,640.000 sebesültjét, 3,934.000 hadi fogolylét a zámával,akkor valamelyest tiszta képet alkothatunk arról,hogy mennyi vcr.könny hullott és kin szakadt ki a keserves négy'esztendő alatt az emberiségből. Ugylátszik azonban,hogy mindaz nem volt elég. A józan ész még mindig harcol a^régi rendszer maradványával,még mindig fenyeget bennünket a fegyveres összetűzéssel való elintézés,amelynek azonban sohasem lehet olyan következménye,amilyet várunk. Ha egymásra törnek a két részre szakadt országokba diadalmas gyaztos vesztesége vetekedni fog a legázolt másik minden ba jával-kinjávai, ma mar annyira fejlett a'harci eszközök tömege, annyira tökéletes a gépek emberthelyettesitő munkája,hogy az uj háborúnak csak vesztesei lehetnek. I Mi,magyarok becsületből álltunk helyt .az utolsó pillanatig* Mi tudtuk,hogy győzelem esetén sem hárul országunkra'az erkölcsi sikeren kivül olyan haszon,amelyért érdemes. 660.821 hősi halottat, 743,359 sebesültet és 734.'3Í6 hadifoglyot feláldozni,mégis álltuk a harcot,mert a multunk,a. becsületünk ezt követelte. • ' Amióta a ködbevesző mondák'és hagyományok,utána pedig az irott emlékek számontart ják a magyarság létét,mindig az volt a sorunk, hogy verekednünk kellett, Védtük a családunkat, védtük a jószágunkat és védtük a tőlünk nyugatabbra eső országok békés fejlődését,mert a keletről Európa felé hömpölygő veszedelmek első hullámát mindig a mi fajtánk fogta fel'és dobta oda rflagat áldozatként. Amig mások fejlődtek,gyarapodtak és,szaporodtak,mi sorvadtunk,de a lelkünk,a magyarság szelleme ma is'csorbítatlan es ha kell megint megálljuk a helyünket*