Hetikiadás, 1939. január-december

1939-07-12 / 28 [1525]

Átállítás. 1939, július 12. A nemzet megoldandó kérdései között van egy olyan,amelyről évek óta beszélünk,de komoly megoldásához eddig nem láttunk hozzá. Ennek jelentősége pedig igen nagy s megközelíti a földhöz juttatás jelentőségét és ehhez szorosan kapcsold óik: mezőgazdasági termelésünk átállítása* Ezt a kérdést a városi ember sem tekintheti olyannak,amely őt nem érintené.Nagyonis közelről érinti. Nemcsak abban a vonatkozásban,hogy minden magyar embernek egyformán érdeke a legmagyarabb • /falusi társadalmi réteg erősödés e,mert ez egyúttal a nemzet többségének,tehát magának a remzet/erőaödését jelenti ,hanem Közelebbről azért is,mert a mai termelési rend mellett külön lisztforgalmi adóval terhelt kenyeret és tésztafélét eszik. Természetesen ugyanigy érinti az a kérdés a gazdatársadalmat is. /nek A búzáról van itt ,szó,amelyet eddig a legnagyobb mennyiségben termeltünk. A baj az,hogy búzából az egész világ termelése igen nagy ós ezért a buza világpiaci ára alacsony, sokkal alacsonyabb,mint aiá Tbuza-árunk és igy a mázsánkenti husz pengős búzaár fenntartása, a magyar búzának ilyen áron való értékesitése áldozatba kerül. Az ország erre évente 35 millió pengőt fizet rá

% Az összeg legnagyobb részét a lisztforgalmi adóból fedezi az állam,amely ado egyaránt'su jt ja a termelőt és a fogyaszt ót,s amelyet a kormány maga is antiszociálisnak es helytelennek tart,de addig,mig a mai helyzet áll fem,kénytelen érvényben tartani. Ez azt bi zo nyit ja, hogy a búzatermelés nagy méreteinek'fenntartása súlyos ráfizetéssel jár,ami nem érdeke sem egyénnek, sem államnak, te hát változtatni kell a holyzcten.it kell áli.itanunk termelésünket és át kell térnünk jövedelmezőbb termelési ágakra»Tud"juk,hogy ez nem könnyű, hiszen gazdáink legszivosebbon azt a rendszert csinálják tovább,amit őseik kezdtek es konzervatív gondolkozásukat nehéz megváltoztatni. Mégis meg kell ennek történnie.'Az eddigi kül orjes gazdálkodásról át keU térnünk a beltorjos gazdálkodásra^ sok-sok szántóföldöt át kell alakítani olyan ipari növények,olajos magvak, gyümölcsök és főzelékfélék termőkértjévé,amelyeket jobb áron vesz át tőlünk a külföld. Nem kell ezen a téren messze külföldi,dániai,hollandiai és más példáit után mennünk. Itt vannak a kecskeméti ^nagykőrösi, jánoshalmi példáit. Nemrég az ország minden részébon hallhatták gazdáink a rádión át azokat a kijelentéseket, amelyekben nagykőrösi gazdatársaik mondották cl,hogyan alakították át a város egész környékét gabonaföldekből veteményes kert ékké és hogyan élnek meg ezekből.Ha most is búzát termelnének,mint 100 évvel ezelőtt,akkor nagyobb gazdák is .nemcsak a ki csínyek, éppen csakhogy tengődnének .Ezzel szemben a kerti gazdálkodással néhány holdas kisgazdák is elérték,hogy jó körülmények között élnek, többen köz ülök kis vagyont is gyűjtőt tek.Az ő példájuk nyomán és a legu jabb kor köv tlménycinek megfelelő módon koll áttérni a belterjes gazdálkodásra. Ennek nagy jelentőségét és fontosságát egyik le

;

gutóbbi beszédében a miniszt cr elnök t is. hangsúlyozta és be jelent ette,hogy az idei őszi vetés előtt meg fogja jelölni,hogy gazdáink a buza helyett mit termeljenek. De már most a Budapesten^tartott nemzetközi mezőgazdasági ipari kongres zuson érdekes előadásában arról beszélt a tudós miniszterolnbk tanártársaival végzett kutatások alapján,hogy a magyar gyümölcs izosebb, a magyar buza acélosabb, a • magyar lo és szarvasmarha erősebb, jobb, a magyar tojás tartalmasabb s a vitaminok alaposabb megismerése ót a'tud juk, hogy a magyar gyümölcs- és zöldségfélék vitaminokban is gazdagabbak,mint a föld más részem termettek. Ennek egyik okát a nap fény tartam hosszúságában jelölte meg. Jellemzője a magyar medence levegőjének a szárazság is,amely jobban ereszti át a nap ibolyántúli sugarait. A levegőnek ez a szárazsága és a nap fényt art am az okai annak, hogy a magyar éghajlat gazdagabb/és kémiai sugárzásban és ezért vitamindúsabbak főzelékféléink és gyümölcseink.Uttóbbiak nagy értékét emelte ki a tudós miniszterelnök és azt hisszük,ezzel egyúttal jelezte is a termelés átállításának irányát. /ibolyántúli S.I.