Hetikiadás, 1939. január-december

1939-05-31 / 22 [1525]

Hazatért testvér. Még a szemünk sarkába kívánkozik most is az a könny,amelyet éppen most fél esztendeje sem szégyenlettünk.amikor a visszatért felvidéki részek mámoros ünnepén egymás nyakába"borultunk es testvéri szeretettel fogadtuk nagy-szent elhatározással .hogy ezután nem eresztjük el a felénk nyújtott Jcozet és bármi történik is a. világban, megmar adunk egy sors viselőinek. Azóta aggódó féltéssel figyeljük miképpen illeszkedett bele á 20 évre idegen környezetbe kényszeritett .lelkiségétől, műit ját ól, nagy részt szokásaitól és erkölcseitől is megfosztásra itélt nép az anyaország viszonyaiba .Kétségtelen, hogy a lelkieken kivül nagy anyagi megrázkódtatással jaró hazatérés nem maradt nyomtalanul,de korántsem okozott olyan nehézségeket, mint ahogyan egyes borúlátók vélték. Szinte hollószerü károgással rémítgették egyesek önmagukat és az ijedősebbeket azzal,hogy a Trianonban elorzott magyarság az idegen uralom # elnemzet lenit ő rendszere következtében levetkőzi faji,nyelvi és gondolkodásbeli egyéniségét Attól féltek,hogy máslolkü fiatalságot fogunk visszakapni, mely hosszú ideig felemás testként fog köztünk kínlódni.Ezzel szemben az ezeréves ország nemzetiségi vidékeinek viszonyait ismerők biztosra vett ék, hogy nem lesz és nem lehet ellentét; nem fejlődhetett ki az elkülönülés érzete olyan erősen még két nemzedék élete folyamán, som,hogy elhomályosította volna a nagy magyar közösség tudatát.Az országfenntartó nemzetek sajátossága éppen -az a - talán ösztönön alapuló vérségi öntudatnak nevezhető - csodálatos szívósság,melyet ideig-óráig el lehet fojtani, kényszerrel - lát szómra - elnémítani,de mihelyt alkalom kínálkozik, azonnal kitör és még elemibb erővel érvényesül. így vagyunk-a felvidékiekkel és így leszünk majd azokkal a testvérekkel,akik ma meg ellenséges és elnyomó állami alakulatok kereteiben kénytelenek éldegélni,dc a lelkük mélyén már ott pislog az a biztos tudat,hogy a történelem igazságszolgáltatása megkezdte a "tárgyalást".már felvonultak a "főlek".a világ közvéleménye egyhangúan megszabta a kimondandó ítéletet is,- csak most éppen meg "tanácskozásra vonult vissza a bíróság",.-'hogyan az ügyvédek mondják. Bölcs Kormányzó Urunk mondotta Jó más fél évtizeddel ezelőtt egyik beszédében ,hogy az idő nekünk dolgozik.Igaza lett .Hazugs^gra,ámításra nem lenét •tartósan építeni .Hasztalan igyekeztek husz évig ellenkezni a természet rendjével, csúfosan belebuktak azok az önhitt kevély akarnok ok, akik botorságukban már maguk is elhitték,hogy a fegyver erejére támaszkodva hosszú ideig tudjak szabályozni a történelem útjait. A hazatért öregebbek titkos vágya álma teljesült fél évvel ezelőtt, • az a fiatalság pedig, amely már az iskolában is az ellenséges szol lem emlőin cseperedett fel,máról-holnapra elrúgta a természetével nem. egyező lelkiséget és a legkisobb zökkenő nélkül lett kifogástalan tagja a magyar nemzetnek,mert eddig is mindig ide vonzódott,és öntudatlanul élt vele együtt* A megrázkódtatás tehát lelki vonatkozásaiban'igen-igen rövid lefolyású volt és az eredménye nagyon örvendetes mindnyájunkra,de anyagiakban más a helyzet .Két évtized alatt a csehek agyafúrtsága gazdasági szempontbólnagyobb elte ludasokat okozott .A munka más ütemű rendje,a termelés csak cseh érdekeket szolgáló beállítottsága,a piacok és'munkaalkalmak különbözős'go mind olyan tényező, amellyel komolyan kell számolni,de megközelítően sem olyan feladatok,amelyékkel nem tudnánk megbirkózni. Összegezve a Felvidék egy részének visszacsatolásával kapcsolatos tapasztalatókat ,nyugodt lelkiismerettel állithat juk.hogy a hazatart testvérek nem csyilódtak.sőt életlehetőségük kiszélesedett a biztos fejlődést jelentő szentistváhi birodalomban.