Hetikiadás, 1939. január-december
1939-05-03 / 18 [1525]
berim utan, i^.majus ö, A magyar államférfiak külpolitikai utazása befejeződött. Közel két évtizede szinte tradícióvá -vált Magyarországán,hogy az ország mindenkori miniszterelnöke és külügyminisztere kormányra jutás a után baráti bemutatkozó látogatásra Rómába es Berlinbe utazik. Gróf Teleki Pál miniszterelnök és grof Csáky István külügyminiszter nem tértek el a szokástól. Korábban Rómába utaztak,ahol mint már megírtuk,a hivatalos bemutatkozó látogatás során alkalmuk volt az ország érdekét tekintő nagyon jelentős külpolitikai megbeszéléseket folytatni es amelyeket most ^under Antal kereskedelemügyi miniszterünk Rómában való tartózkodásával gazdaságpolitikai megbeszélések követnők. A római ut után korült sor a berliui látogatásra. Nyugodtan megírhat juk ; hogy a folemolően megkapó baráti fogadtatás külsőségjibon is értékmérő jo'volt annak, hogy a magyar államférfiak nem vendég eleként érkoztok a harmadik birodalom fővárosába. Ok szivasen látó '.t és örömmel várt vezetőférfiai annak a baráti Magyarországnak ,amely azonos uton haladt a német birod alomoal, hogy lerázza magáról a kény szerbek ék szoritó béklyóit, molyek megfojtásra akartak Ítélni a két nemzetet. A megbeszélések,melyeket gráf Teleki Pál miniszterelnök ds'gróf Csáky István külügyminiszter,Hitler vezér és birodalmi kancellár,:.ibbentropp birodalmi külügyminiszter,Göring vezértábornagy és Hess Ijuo olf birodalmi miniszter közölt folytak, nyiltan felölelték a jelenleg Németországot és Magyarországot érintő valamennyi időszerű kérdést, t A tárgyalások a kölcsönös bizalom és az egymás,valamint közös barátaink érc&ei iránt való teljes megértés szellemében, folytak le. Az igazságos békének a Duna völgyében élő népek közeledésének és j bb egymásközötti megértésének lehelfeogeit taglalták a megbeszélések. Egyezmény,vagy megállapodás kötése a két állam között nem történt.mert arra a fennálló bizalomteljes baráti viszony mellett nincs is szükségé A látogatás a személyes kapcsolatok felvétele érdekét szolgálta,annak a légkörnek további biztositására,melyben a Duna-völgyének e kétezer éves állama él és kell t hogy éljen, A magyar államférfiak utazásait az egész világ,de különösen a nyugati demokráciák,tehát Franciaország és Anglia közvéleménye élénk'figyelemmel ksérte. Ez a közvélemény szinte egyöntetűen vett e, tudomásul,hogy Magyarország tovább folytat ja a tengely államaival való bizalomteljes együttműködésének politikáját és tudni véli, hogy a berlini megbeszéléseken a két ország ügyein túlmenően megbeszélések folytak Szlovákia sorsáról és Berlinben is megállapították, hogy a magyar-jugoszláv kap es ólatok kiépítésének kérdésében a két állán azonos felfogást mondhat magáénak. Ezek a vélemény o komoly ek ellentétes oldalról erednek, tudomásuk eszik tehát az évezredes egymásmellettélés áltáL összekapcsolt kot ország szoros baráti viszonyát és a látogatásban ennek megér/ősit és ét látják, A németek és magyarok fegyvertársak voltak a háború négj esztendeje alatt f s azóta is ugyanazon az oldalon állottak, Magyarország külpolitikája a két tengelyhatalom irányvonalát követi és a kommunistaellenes egyezményhez csatlakozik azzal,hogy a tengelyhatalmak politikája az ellentétek áthidalását és a vitás kérdések bekés kiegyenlítését szo .gálja. Meg győződ esünk, hogy ezek az utazások jelentés mertékben járultak hozzá Kozép-és Délourópa néueinek^nyugalma megszerzéséhez és egy igazságosan békés állapot szilárd kiépítés éhe z „ W/Hav.'
