Hetikiadás, 1938. január-december
1938-04-13 / 15 [1524]
Békés rendezés. Április 10.-én foly le Ausztriában és a régi Német Birodalomban a népszavazás, amelynek kettős feladata volt. Döntenie kellett Ausztriának a Német Birodalomhoz való csatlakozása kérdésében ós meg kellett választania az egységes birodalom uj országgyűlési képviselőit. A csatlakozás kérdése volt természetesen a fontosabbik és a népszavazás erre vonatkozó döntése az utóbbi időben már nem lehetett vitás, mert a néphangulat azt mutatta, hogy a lakosság nagy többsége igennel fog szavazni. Némi meglepetést csak ennek a többségnek hatalmas aránya keltett. A várakozást ugyanis jóval felülmúlta az, nogy Ausztriában a jogosultaknak majdnem teljes szaaban történt leszavazása mellett mindössze 11 ezer olyan ember akadt, aki a csatlakozás ellen nyilatkozott. Ez a szám csak negyed százalékát tette ki az összes szavazóknak, 99 és háromnegyed százalék pedig azt a kivánságát fejezte ki,hogy Ausztriának szintén német népe egyesüljön s Német Birodalommal. A régi Németországban is óriási többség. 8 szavazóknak több.mint 99 százaléka foglalt állást az egyesülés mellett, mi most már a kétoldali megnyilatkozás után véglegesen elintézett üggyé vált. Az egyesüléssel a vers^iilesi és saint-garmami békeszerződés végleges és utolsó részleteiben is elvesztette hatályát. B6ki*s eszközök revén semmisült meg és legfeljebb rossz emléke marad fenn, meg a belőlük fakadó tanulság, hogy erőszakkal csak ideig-óráig lehet fenntartani egészségtelen áll*"notoír-t. Mert hiába tiltittak el a békeszerződések Ausztriát a csatlakozástól, hiábp kötelezték önállóság" 3 fennt°rtásara, ha nem adták mep ^z ebez szükséges feltételeket. Ennek következménye voüfc az,hogy az Ausztri r l^kosságán-k egy részében már az összeomlás óta élő egyesülési vágy mind több és több hívet szerzett magának és végül kivívta: a két ország közötti határok lebontását. A Hémet birodalom kétségtelenül sokat nyert Ausztriával. Terület és ^lakosainak számát tekintve, most már, Oroszországot nem számítva, Európa legnagyobb országa lett, ereje és hatalmi súlya azonban felülmúlja Oroszországét is. Nemet országban ugyanis a pártpolitikai ellentétek eltűnése utan kialakult egységes világnézet, olyan nemzeti összefogást teremtett, amilyent az európai nagyhatalmak közöl csak Olaszországban láthatunk. Ez a nemzeti összefogás, amelyet ezentúl Ausztria népe is erősíteni fog, tette lehetővé a Nemet Birodalom védelmi berendezésének magas fokra emelését, életre hivta a gazdasági, szociális és kulturális alkotások egész sorát és külpolitikai téren is megszilárdította a birodalom tekintélyét. A német külpolitika a birodalom erejének tudatában sem törekszik azonban hódításra, nincsenek támadó szándékai, hanem a béke fentartásának óhaja mellett hajlandó együttműködni azokkal,akik szintén szükségét látják á mai európai rendezetlenségnek békés eszközökkel való rendbehozatalát. A német-osztrák csatlakozás is épen egy igen szép példája volt annak, hogy mikép lehet nemzetközi összeütközéssel fenyegető kezdést békés uton elrendezni. Ausztria helyzetében a csatlakozás volt a megoldás leghelyesebb utja, s ezen az uton kiküszöbölődött a nemzetközi politika homlokteréből az osztrák kérdés. Európának többi elintézésre váró kérdésében persze más és más a megoldás módja, de ezeket a módozatokat kölcsönös jóakarattal minden kérdésre vonatkozóan meg lehet találni. Ehhez csak az szükséges .hogy tartsák szem előtt a jog es igazság szempontjait s ilyen uton békés eszközökkel el lehet jutni Európa minden nemzetének jobb jövőjéhez. J/F • '
