Hetikiadás, 1938. január-december

1938-03-30 / 13 [1524]

— wm< mm 'mm mm , mm - _ — • — mm): mm — ''A rigó mog a gólya" folytatása. Szinte barát OK lettek .TJLán most is köszönteni akarta örvendező fütyülésével. De ni csali! - meredt ki a legény szeme, Hasonló madár csapódott le a füttyös mellé.Csak a tolla volt fakultabb .E.-y pillanatig dermedten nézték egymást, azután vidám cserr -géssel felvágédtaF a levegőbe és." eltűntek a sziporkázó határtalan kéltségben. - A párja... - sutuogta a legény és tehetetlenül beleütött öklével a semmibe. Kiítudná számon tartani,hol járt az esze? Hol a gazdáját,hol a gólyát,hol meg a cigarettája felcsavarodó füstjét názte.Meg-meg hullámzott a melle *s már az első versszak végére #

ért,mire eszbekapott .De azért csali dúdolta tovább azt a nótát,amit a hadnagyátél tanult: ... Csak még egyszer lehetnék tenálad... Párnám lesz a fehér bársony vállad... Csali még egyszer tudnék haza menni... A két rigó á semmiből hullott le a. lába elé.A fényes tollú jébarát s ze re 1 me s en f üt yü 11, a pár ja me g' fé 1 énken t ek intgete 11, János megérte mozdulatlansággal mosolygott. A gólya elunta a hadnagybámulását.Pól8les lépésekkel elballagott. A rigók is elröppentek a nyilvánosság elöl és a legény éppen fel akart állni, amikor a napos tizedes átadta a gazdájának a postát. Veres Endre elolvasta a rózsaszínű tábori lapot és felugrqtt.Pelhajitotta sapkáját a levegőbe,kitárta a karját ós felnézett a báránvfeénős tavaszi égre .Az öröme ott'csillogott a szeme sarkában, amikor lehányta magáréi a mentét. - Piám született...! János bambán rábólintott és szeme rásiklott az ágyjfölött függő szép asszony képére. A" két szerelmes rigó bújócskát ' játszott a mellvéden kizöldült fűben,de most senki sem törődött vele. Az igazság és jog diadala. Mintha követ dobtak volna a nyugodt tüba,ugy felborzolta ós ugy felgyürüzte az európai mesterséges politikai sz élcsenaet, ami' az utóbbi hónapokban annyira rátelepedett az egész világra,hogy nagyon sokan már részes kirobbanástól tartottak. Ausztriának a német bírod.Jómhoz való csatlakozása törtá^nlmi ex ők ösztönös működésének természetes következmény e, de egymagában véve nehezen fog megállni,mert uj helyzetet teremtett a Duna egész völgyeben.A nemzeti öntudatban megerősödött es a páriskörnyéki békék béklyóit elszakító népek remény ke ave vár iák azt a pillanatot, amikor az ó parsukban is érezhető döntő fordulattá válik az osztrák nagy átalakulás. A mesterségesen és hamis hírek alapján össz etákolt nagy cseh köztársaság többségben lévő kisebbségei /közel husz esztendeig milyen ügyesen eltitkolták ezt a félszeg állapotot !/ egyöntetűen önkormányzatot követelnek,mert ma már a világ minden újságolvasója tudja,hogy a sokat hangoztatott minta demokratikus államban csak papiroson voltak meg a-kisebbségek jogai,de a való életben minden vonatkozásban'a csehek uraskodtak.Az elnyomottak most összefogtak és erejük tudatában kényszeríteni fogják a kormányt arra,fr©gy hallgassa meg jogos kórésüket. Ezekből az eseményekből is azt látjuk,hogy a szerződések rom lehetnek örökéletű pecsétek,nem-lehetnek olyan kripták, amelyekből az erőszakkal eltemetett népek és jogok nem találhatják meg feltámadásukat .Minden hamisság és erőszak előbb-utóbb" elsorvad,hogy igazi diadalt ülhessen az igazság és jog,, amire az ezeréves Magyarország követeléseit is alapozzuk. Ktr/m. - - - -