Hetikiadás, 1938. január-december
1938-03-23 / 12 [1524]
1938-.marcius 23. 4 A közeledés politikája. m . n . Az angol^lasz^tárgyalások.ugv látszik .kedvező mederben halad^^?v%Sff 0 tó S ^ lwminiszÍ ! r é ?*eríh lord romai angol nagykövet buzgólkodik foként Rómában a megegyezés sikere érdekében,de viiszatérese után élénken oekapcsolodott most Londonban Grandi gróf olasz nagykövet is a megbeszélésekbe,es Halifax lord angol külügyminiszterrel karöltve igyekszik elsimítania mar jimugyis gyengülő ellentéteket. A megbeszélésekor szerint, mar annyira előrehaladtak mindkét fővárosban,hogy Ciano gróf áprilisban íalán mar Londonba utazhat,a megkötendő egyezmény aláírására. .. , A tárgyalások megkezdése előtt sok vitás kérdés zavarta meg Anglia es Olaszország egyetértését.Az abesszin hódítás elismerése,a Földközi-tent eri helyzet,a Szuezi-csatorna korlátozás nélküli használata,a spanyol polgáraboru stb. mind olyan kérdés volt,amely körül többé-kevésbé ellentétes nézeteket vallott a két nagyhatalom.De azóta részint az események alakulása,részint a tárgyaló felek kölcsönös engedékenysége kedvező változást hozott ós az ellentétek sorra veszítettek kiélezettségükbol.Hiszen például a spanyol polgárháborúban Franco tábornoknak a végső győzelemhez való közeledése is elősegíti azt,hogy egy súlyosabb felfogásbeli különbség kiküszöbölődjék a két ország külnolitigájából.A Földközi-tenger és a Szuezi-csatorna használata körül is sok részletkérdés nyert már megoldást és talán csak az abesszin hódítás elismerése okoz még komolyabb nehézséget.Ei is azonban inkább csak idő kérdése és ez az idő aligha lesz hosszú. London és Róma,tárgyalásai végeredményben nem csupán a két nagyhatalom, viszonyát fogják barátságosabbá tenni,hanem az egész eurcpai helyzet tisztázásához is nagymértékben hozzá fognak járulni.Szén a téren nagyot lendítenének Angliának és Németországnak egymás felé ^közeledésére vonatkozó megbeszélések isjSajnos azonban,ugy látszik,erre egyelőre nincs sok kilátás.De vannak ezenkívül rendezetlen viszonyok más nagyhatalmak között is,igy különösen Franciaországnak Olaszországhoz és Németországhoz való kapcsolata szorul még sok javításra. A hivatalos francia külpolitika,eddig még nem tett kezdeményező lépést ebben az irányban,nyilvánosságra legalább nem került ilyen elhatározásnak a terve sem.jiz azonban még nem jelenti azt,hogy tekintélyes francia államférfiak nem foglalkoznának ezzel a gondolattal.iipeh ellenkezőleg sokan vannak, akik nem helyeslik a francia külpolitika irányítását s a napokban^is Franciaország egyik volt miniszterelnöke,Flandin.aki ma is súlyos tényező a francia politikai életben,folemelte szavát amellett,hogy Franciaország Angliával egyetértésben .minden hátsó gondolat nélkül.közeledjek Rómához és Berlinhez.Ez a közeledés Európában uj életlehetőségekét teremtene és minden tekintetben megfe-" lelne Chamberlain angol miniszterelnök politikájának is.Nem szabad a kommunista párt vezetőinek beleszólást engedni a francia külpolitika,irányításába,mert a franciaországi kemmunista párt külföldi érdekeket szolgai os kizárólag a szovjet-orosz politikát támogatja. , .\ . , ^ Flandin érdekes külpolitikai nyilatkozataiban kitért Franciaország közópeurópai szerepére is és határozottan állást foglalt az ellen,hogy Franciaország Kozápeuropában mind Csehországgal,mind pedig más államokkal szemben 'az ügyetlen csendőr'' szerepét játssza,mert nincs abban_a üelyzotben f nogy ezV'a szerepet betöltse.Franciaország külpolitikájának Anglia utan kell igazodnia. Chamberlain békeszerető politikáját látva pedig helyesnek .es egesz Európa érdekében állónak tartanánk a francia külpolitikának Flanam állal jaa vasolt irányváltoztatását. IÍ - - ' - - - -
