Hetikiadás, 1938. január-december
1938-03-02 / 9 [1524]
Gazdasági nevelés. 1938. március 2. A magyar nemzeti kultúra fejlődése és sz utódállamokkal szembeni kulturfölé ny megtartása a jövő nagy célját szolgálja. Akkor sem szüntethetjük, be egyetemánk és főiskolánk egj részét,ha t djuk is,hogy az évente nagy tömegben kikerülő diplomások számára alig lehet biztosi tani az elhelyeződéstjnrég a kormány áldozatkészségét dicsérő nemzeti önállósitási alap és a nagy társadalmi segités igénybevételével sem. De ha főiskoláink és egyetemeink számát nem csökkenthetjük, a diplomások sz mát korlátozhatjuk és az ifjúság egy részét a^gyakorlati pályák felé terelhetjük. A kormányzó mondotta egyik szózatában,hogy nem törekedhetik mindenki a tisztviselő pályára s a nemzet gazdagodásának ut ja az,ha a magyar ifjú ság minél nagyobb számban megy a gazdasági,ipari és kereskedelmi pályákra. A miniszterelnök és a kormány tagjai ismételten hangsúlyozták,hogy a keresz 'tény ifjúságnak el kéLl foglalnia helvét azokon a gyakorlati kenyérkereseti pályákon,amelyen eddig önként engedte át a teret. legutóbb mondotta a kereskedelmi miniszter, mennyire téves felfogás az.hogy a magyar ifjúságnak nem volna tehetsége a kereskedelemhez és hozzátetre,hogy fontosnak és szükségesnek tartja, hogy ifjúságunk a kereskedelem terén is nagy számban érvényesüljön . A kormány több vonalon segiti elő,hoí,y a. szellemi pályák túlterheltsége enyhüljön és a fiatalság a gazdasági foglalkozások felé forduljon. A kultuszminiszter a képviselőház elé terjesztette a középiskolai oktatás reform járói szóló javaslatát. Az oktatásügy átszervezése hivatott a diplomatulterraelés meg:-~k r dályozására. A javaslat viszi a gyakorlati megv^lósitás útjára, a kományző és a kormány elgondolását /a g^zd^sagi pá lyák felé terelésére. az ifjúságnak/ A kultuszminiszter javaslata az eddigi gimnázium mellé két uj középiskolai típust létesít, mégpedig a gyakorlati liceumot és a gazdasági középiskolát. A liceum gyakorlati irányú műveltséghez segit,a fiútanulót ezenfelül gazdasági, a leánytanulót pedig háztartási ismeretekhez s égit i.ugy szintén a családi .'s iskolai gyermekneveléshez szükséges alapismeretek tanításával magasabb szak tanúlmányokra készíti elő és képessé teszi főiskolai szaktanulmányokra. A liceum feladat a, hogy elterelje a leányokat a tudományos pályákra való tódulástóljSŐt egyébirányu képesítés biztosításával a már eddig is túlterhelt tanítónői pályái ró 1. A kultuszminiszter már korábban igé r + e,hogy a sok állástalan tanítónő átképzése és szociális és egészségügyi pályán való elhelyezése mellett arra törekszik,ho-^y csökkentse a képzőből ^kikerülő tanítónők számát.mert lehetetlen ilyen sok tanítónőt elhelyezni. Ezt a célt is szolgálja a líceum,amelyet négyosztályos gimnáziumi alsó tagozattal kapcsolatban is a latin nyelv tanulása, nélkül lehet szervezni. A leányliceumba épp ugy,mint a fiuliceumba négy gimnázium v^gy nolgári elvégzése után lehet beiratkozni. A liceum létesítésével egyúttal átszervezik a tanítóképzést is. t k tani tói pályára készülők a. liceumot végzik s itt nyert érettségi után,jó eredmény esetén kerülhetnek a tanítói ak ad? mi ár a. ame' y n ek ideje kot év. Ezzel a pályaválasztást 'rettebb korban teszik lehetővé és a tanítók régi kívánságát teljesitik a magasabb képesítéssel,mely emeli tekintőly/üket. A gazdasági középiskolába is négy gimnázium, vagy polgári után kerülnek a tanulók és itt c szelekció nem oly°n erős,mint a humanisztikus középiskolában. Ugy R gazdasági középiskola.mint a líceum érettségit ad és minaazokra az állásokr r ; képesít,amelyekhez érettségi szükséges. Képesít sz^kfőiskolákon folytatandó tanulmányokra is, a tudományegyetemre azonban nem. A gazdasági középiskola enyhíteni fogja az 'rtelmiségi munkanélküliséget,anélkül,hogy kulturszinvonrdunk leszállana. A gazdrsági középiskolákból azok kerűinek ki,akik a gazdasági életben magasabb tudásukkal vezetésre lesznek hivatottak. S/Hav.
