Hetikiadás, 1938. január-december
1938-01-05 / 1 [1524]
Goga és az erdélyi magyarság. Amint várható volt,Románia uj kormánya,a Goga-kormány mondhatni már megalakulása első órájában,arra az álláspontra helyezkedett,hogy mivel a képviselőház többségétől támogatást nem remélhet,az alig egy-két héttel ezelőtt megválasztott parlamentet feloszlatja és uj választ ást rendel e 1. Más megoldás, ha a parlament nélkül való kormányzástól eltekintünk,nem is kínálkozhatott,hiszen a román pártok nagyobb része bizalmatlanul néz az uj kormány működése elé és Goga a mostani összetételű parlamentben csupán saját pártjára,a nemzeti kereszténypártra, továbbá a vele meglehetősen rokonszenvező Vas gardára és még legfeljebVVejda és Jorga kisebb pártjaira támaszkodhatnék. A többiek közül a Maniu-féle nemzeti parasztpárt eles ellenzéki álláspontot foglalt el, a legtöbb képviselőt számláló szabadelvű párt, valamint az ebből a pártból Brati nau György vezetésével kilépett csoport nagy mértékben bizalmatlan s a magyar pártnak'sincs semmi oka arra. hogy rokonszenvezzen Gogáékkal. Ilyen körülmenyek között tényleg nem maradhat más hátra a Goga-kormány számár a, hogy ha uralmon akar maradni, feloszlass a a parlamentet s s mindenkori kormány rendelkezésére álló eszközökkel olyan többséget igyekezzék meg választatni, amely -°ztán feltétlenül támogatná. Ami az uj kormány irányát illeti,külpolitikai téren hamarosan olyan hirek terjedtek el,hogy .Goga változtatni óhajt az eddigi irányvonalon. A híresztelések szerint ezt az irányváltoztatást főleg a Franciaországgal eddig fennállott viszony sinylené meg. Parisban idegességet keltett a kósza hir, s rögtön felvilágosítást kértek Bukaresttől.hogyan áll a helyzet valóban. Az uj kormány külügyminisztere azután sietett közölni Paris; al,de ^z egész nemzetközi nyilvánossággal is ,hogy r román kormány hü mar-d azokhoz a szerződés ékhez .amelyek Franci aországhoz, Lengyel országhoz, a kis^ntanthoz és a Balkánszöve "őséghez kötik. S bár ezt nem a külügyminiszter mondotta .félhivatalos bukaresti jelentés azt állitja,hogy meg fogják erősiteni a német-román és az olasz-román barátságot is. Románia tehát szeles körben barátságos viszonyt kivan fenntartani,csak az a kérdés,hogy ezt a sok barátságot össze tudják-e majd egyeztetni a jövő kiszámíthatatlan eseményei között. A kisebbségekkel való bánásmód teréo. eddig még csak negatívumot hallottunk. Károly király újévi beszédében ugyanis azt mondott a, hogy a román nép türelmes,nem akar elnyomni másokat. Ezt a kijelentést Bukarestom ugy értelmezik,hogy a Goga-kormány nem akar kisebbségellenes politikát folytatni. A kormánynak állitolag szándékában volna az is,hogy a miniszterelnökség keretében két uj osztályt állit fel,az egyik a magyar, a másik a német kisebbség ügyeit intézné. Ezekkel az Ígéretekkel szemben áll az,hogy az erdélyi magyarság az alig pár hetes kormány részéről már olyan ki jelentés eket, olyan programmadást hall,ami nem nagyon alkalmas arra,hogy nyugodtan nézzen a. jövő eseményei elé.Maga az a hangzatos kijelentés, hogy ''Románia a románoké",s n jnos, ^rra enged következtetni.hogy a kormány tovább akayja. folytatni elődeinek azt a politika ját. amely mindenütt a románokat juttatta előnyökhöz és a kisebbségieket,elsősorban a magyarokat ki szőri totta a hivatalokból, gyárakból,kereskedelmi vallásiatokból s mindenféle szabad foglalkozási ágból is. Az állampolgárságok revizióját is valószinüleg meg fogja sinyleni nem egy magyar ember s a magyar ügyit egyik szóvivőjének, a Temesvári Hirlapnak minden indokolás nélkül történt betiltása sem nevezhe + ő barátságos cselekecetnek. Az erdélyi magyarság természetesen még nem tehet mást,mint tartózkodással várja az eseményeket. Bizalmat nem előlegezhet a Goga-kománynak, anielyet csak akkor támogathatna,ha, - amire ugyan egyelőre nem sok remény van- enyhitené azokat a sé re Írnek et, amely eket az előző kormányok intézkedéseitől szenvedett.. J/Hav.
