Hetikiadás, 1938. január-december

1938-02-16 / 7 [1524]

'^38.február 16. A "békesség kormánya. A legutóbbi idők kimagasló külpolitikai eseménye volt az a megbeszélés, amely egy Héttel ezelőtt folyt le Berchtesgadenben. Hitler vezér és kancellár hivta meg Schuschnigg osztrák kancellárt,aki Schmidt Guido külügyik államtitkár kíséretében látogatta meg a hatalmas testvérállam, a néra t birodalom vezérét. A megbeszélésen jelen volt az ui némát külügyminiszter,Ribbentrop-" is és részben négyes ta nácskozás fofy t,részben pedig Hitler és Schuschnigg négyszemközti eszmecserén vitatták meg a két országot közösen érdeklő kérdese-r ket. A berchtesgadeni találkozóiról nem adtak ki hivatalos jelentést és igy csak na gy általánosságban tudjuk,hogy miről volt ott szó. Az utóbbi időben inkább csak félreértések folytan bizonyos losszabbodás állott be a két ország viszonyában s ezeket a félreértéseket kellett kiküszöbölni,illetve ezáltal a kapcsolatokat ismét barátságosabbá tenni. Mint isma rétes, hosszabb ideig tartó feszült viszony volt a két testvérállam között,azért,mert Ausztria ragaszkodott önállóságához, a nagy néoB t külpolitikában pedig olyan jelenségek mutatkoztak,amelyekről több-kevesebb joggal azt lehetett feltételezni,hogy Ausztria beolvasztását tűzik ki céljukul. Ennek az áldatlan helyzetnek rendezése hosszas tárgyalás után az 1936. július 11.-én aláirt egyezmóiyben sikerült. A két szomszéd között a légkör barátságossá változott,a Németországból kiindul ó nemzeti szocialista propaganda megszűnt.Ausztriának sem volt ezek után szüksége védekező rendszabalyokra.Középourőpának ebben a részében helyreállott a békesség és ez a tény biztató kilátásokat igért más európai kérdések rendezésére is. Ez a régóta várt folyamat azonban lényeges eredményt eddig felmutatni nem tudott,sót a német-osztrák viszonyban som alakult ugy a helyzet.mint azt a két óv előtti egyezmény alapján várni lehetett volna.De a rosszabbodó viszonyt nemcsak Ausztriában,hanem Németországban is sajnálatosnak tartották s ezért indult ki most Mémetország részéről az a kezdeményezés,hogy közvetlen, pzomélyes eszmecserével küszöböljék ki mindazt,ami a két országot,a két Ijestvórnepet elválaszthatná egymástól.így jött létre a berchtesgadeni megbeszélés

t amely minden bizonnyal fenntartotta az 1936.július 11.-í egyezmény alapvető rendelkezéseit es a félreértések űaegszüntetésével épen ezeknek a rendelkezéseknek kifogástalan végrehajtását célozta. , , ,' A mostani tárgyalások természetesen nem hoztak,de nem is hozhattak végleges megállapodásokat.Hiszen a két ország közös ügyeiben nagy horderejű és töbü irányban szétágazó kérdések vannak, amelyek meg jövőbb megvitatást igényelnek.Ezeket az ujabb tanácskozásokat valószinüleg mar a közeljövőben megtartják Bécsben,vagy Berlinbon mindkét ország szakférfiáinak bevonásával.A részlettárgyalások azután bizonyára meg fogják erősíteni a békességet a szomszédok IvÖZQT ti A tanácskozások exedményéxől egyébként február 20.-án valószinüleg Hitler is nyilatkozni fog.A német nap vezjre ezen a napon mondja el nagy eraeklüdéssel vart beszédét.amelyből a többi időszerű kérdésről'való megemlékezés mellett aligha fog elmaradni a nemet-osztráK viszony ügye. A berchtesgadeni találkozót követte az osztrák kormány átalakítása.A három ui miniszter között van Seyss-Incjuart belügyminiszter is,aki Schuschnigg kancellár megbizásából a mult nyár óta a megbókéltisi akciót vezette a kormány tábora és a nemzeti szocialisták között.Az edaigi osztrák politika folytatását biztosit ja,hogy Schuschnigg maradt a kormány élén,az átalakítás pedig az épitő erőknek szélesebb körű összefogását jelenti.Az ujjáalakitott osztrák kormány,mint első intézkedéséből,a széleskörű közkegyelmi rendeletből is látszik, a békesség kormánya akar lonni és minden nemzeti erő bevonásával akar dolgozni Ausztriáért.A német birodalom pedig támogatni fogja ebben azzal,hogy féken fogja taftani a zavart kslteni akarókat. J.