Hetikiadás, 1938. január-december

1938-01-05 / 1 [1524]

/Vízkeresztkor folytatása'/tartotta bennük a lelket.Ha nem adódott volna néhanapján leshányás,egészen lerongyolódnak,mert a nagyságos fejedelemnek nem volt pénze arra,hogy gondoskodjék, minden hűséges emberéről. Annyit hamarosan m egál lap itottak.h^gy nem tévedtek, mert császári lovasak igyekeznek a falu felé. Ket kicsike erdő esett útjukba,ami mest arra szolgált,hogy elbújjanak egymás elől.iis éézrevették a kurucokat.Talán negyedórányi idő pergett le az örökkévalóságból,amikorra már végeztek is egymással. Két esászári paripa elszaladt a nagy fehérségbe.Nem volt rájuk nagyon szükség, mert a gazdájuk nem ül fel többé a nátukra. Itt-ott véres lett a nyereg,alig fért fel a süveg a bepólyázott kemény koponyákra.Mészáros Gáspár rendbeszedte a császáriakat,azután tisztelettel jelentette Chapó Lőrinc hadnagy urnák,hogy egr tiszt ur, tizennégy ember és tizenöt ló a zsákmány. A kuruc hadnagy alig hallotta az öreg legény szavát.csak intett,hogy rendben van.Azután igy megsokasodna megindultak i Bágyog fele.Hanem ugy léi szemmel^örökösen a fogoly ásászár i hadnagyot méregette,aki bekötött fejnél ügetett előtte, h A osászáriak - Nem tévedek - állapította meg - Holzer Jani,akárki mit mond. Qtthon B..:.jyojen"._ ,a lakására kisért ette.Amikor ketten maradtak a * szobában, Lőrinc kezét nyújtotta.A két régi kenyerespajtás,aki nem is olyan régnn a soproni barátoknál egy osztály padját faragta es egy leánynak tette a szépet,keményen parolázott. - Forgandó a szerencse pajtás - motyogta Holzer Jani. - Hova igyekeztél? - tudakolta Lőrinc. - Haias Marikához - perzselt a másik hangja.- A kézfogónkra... Chapo Lőrinc, a nagyságos fejedelem nyargaló hadnagya felkapta a * jét. A bécsi császár hadnagya pedig megdöbbenve várta,hogy mi következik, me. > a kurucnak nagyon megmásult az arca. - Te Jani -'böködte ki a szót - én eleresztlek téged vitézi szavadra.Holnapután délig, De igérd meg,hogy átadod tiszteletemet Marikának... Feleletet se várt .Kifordulí a szobából. Az éhes vadludak éppen akkor repültek el a falu felett. A toportyánférgek voiyitása nyomta el lassan elhaló neszüket. Szokatlan hideg. Már karácsony előtt kaptunk belőle izelitőt,de m méregfogat csak újév után mutogatta meg az igazi téli hideg,amely szokatlanul kemény fagy alakjában rémíti az anyagiakban ; amúgy s em nagyon duskalo ország népét. Még remdes viszonyok között is nagy"gondot okoz a legszükösébb táplé--" lék és ruházat megszerzése,hát még ilyen farkasoeditó hidegben mennyi gyötrelmet jelent a didergés ellen való küzdelemé t Akinek több adató tünést megmutathat ja,hogy igazi szeretet lakozik lelkében,mert megfegiti azokat a szerencsétleneket,akik még a meleg puha családi fészket is kénytelenek nélkülöznil A legvadabb indulat is megjuhászodik, a legfájóbb könny is enyhébbé válik.ha tüz duruzsol a^szoba sarkában és az apró gyermek nyugodtan játszhatik gondbamerült szülője lábánál. A legfejlettebb tudomány is tehetetlen a téli időjárással szemben,ami ellen csak az az @gy védekezés adatott,hogy dolgavégeztével bi-ki behúzódik a vackába,ahol felmei engetheti meggémberedett tagjait és embernek érezheti magát. Snnek az érzésnek igazi melegségét ós fontosságát csak azok tudják megbesülni,akik mar nyomorogtak olyan állapotban,hogy a megfagyás kinhalalának veszedelme fenyegette okét. Aki tehát segíteni akar elesett embertársán,most itt van a legmegfelelőbb alkalom. De nemcsak az ember.hanem az oktalan állat es a magara hagyatott madár is együtt szenved a többivel .Rajtuk is tud segíteni az,aki akar,sőt ez még kevesebb pénzbe ás csak kis faradságába korul. vn./r

n '