Hetikiadás, 1938. január-december
1938-10-19 / 42 [1524]
JCrpá tálja sorsa. 1938.október 19. Husz esztendővel ezelőtt,amikor Parisban ,a nagy osztozkodás folyt,a magyar es^kkelQti felvidék et.Wpa^liát,e^7 kisebbiWanianak adott részen givül, Usehszlayák iához csatoltak. Nem néztek azt,hogy ennek a területnek egyetlen csen lasoja sem volt, szlovák is kevés,hiszen legnagyobbrészt masvarofés ruszinok lakták,nem kérdezték meg a lakosságot,hogy miképpen óhaft lövendő sorsáról rendelkezni, egyszerű hatalmi szóval,a cseh követelés szavára hallatva, rendelkeztek ennek a vidéknek sorsáról azok,akik nem is igen ismerték séma lakosság nemzetiség szerinti megoszlását,sem gazdasági és kulturális érdekeit. Mintha csak"az vezette volna az akkori térképesinálókat,hogy ^agyarorszagot minél jobban meggyeiigitsék, Csehországot .pedig jutalmazzák azokért, a szolgálataiért, amelyeket az,osztrák-magyar monar/ohia felbomlásztása körül végzete 1 Ruszinszkonak elnevezett ószakkeloti felvidólmok - cseh birtokba való adásával kapcsolatban arra kötelezték a csehszlovák kö ztársaságot .hogy önkormányzatot aajon"ennek a területnek, A csehek vállalták ezt a kötelezettséget, vállaltak ok mindent.amivel az járt,hogy olyan hatalmas területet kapjanak ós az idegen nemzetiségek olyan tömegei felett uralkodjanak,amire azelőtt még legnagyobb fantáziájú vezetőik sen számítottak. Pe hogy komolyan bo is vált. Síik ígéretüket, arra. valószínűleg egy pillanatra som gondoltak. Nem adtak ők önkormányzatot még a tostvérüknek hirdetett szlovákoknak sem,hogyan adunk volna akkor a Kárpátalja ruszin ős magyar népének. íSz a terület csak arra volt jó nekik,hogy megtömjék cseh h ivat álnokokkal, fa ját és ogydb nyersanyagait pedig elszállítottak a tulajdonképpeni Csehországba a cseh ipar,a cseh fogyasztok támogatására.. Az őslakos nép pedig elszakítva természetes fogyás zto ás munkap íacától M, gyarorszagtól, a szoszoroa értelmében csak tengette életét. S most , amikor magérett az idő arra,hogy a .Bstersegoson felduzzaszt tott ü sehorszag az ot megillotő határvonalak mogé kényszerüljön visszahúzódni, a ruszin nep is jobb jövőt remél, forsza non olyan körülmények között,mint azt a csehek gondol jak. Prágában ugyanis most füt-fat igffrnqk .külön kormányt adt k nekik .ugjrá kecsogtetik okot az onk ormán yzattaljábból a tévhitből kiindulva , hogy Kárpátalja népe elfelejtette husz esztendő szenvedéseit és megint hajlandó elhinni a mézes-mázos igoreteket. De hogy nem igy van , legjobban bizonyít j? iák azok a faIkolónozgalnak,amolyokot az ottani lakosság indított a fölöttük való uralmat bitorló csehek ellen. A csehek erre ostromailapotót hirdetettek az egész területon,fegyverrel akarnak elnyomni minden megnyilatkozást,mórt mar tudják,hogy a nőp hangulata ellenük fordult s ki akarja ázni a bitorlódat. De a csühokmár ezzel az erőszakos eljárással is clkés tok,husz esztendő keserves tapasztalatai után még a fegyverek erejével som lehet tovább elnyomás alatt tartani Kárpátalja népét.- 5 meg RuszinszkOnak nevezett terület lakossága nem akar tovább cseh uralom alatt élni s mivel más n u dja nincs.ez ellen tiltakozni.felkelőssel lázongással juttatja kife jezésre ,hogy semmi köze sincs a cseh nép érdekéhez,nem akar többé Mshorszag gyarmata lenni,mmcen ereiévo 1 cl akar szakadni Pr-gátál, . A ruszin népnek az elmúlt husz esztendő alatt elegendő ideje vol o visszagondolni arra, hogy mm nyíre jobb dolga v olt, amikor még a magyar *zontK..rona kötdékében élt.;%elvhasznalati,gazdasági,kulturális toron odaránt összehasonlíthat a ti anul jobb bánásmódban re szesult t mint a prága 1 uralom alatt, iünnek az igazságnak felismerése az oSesz ruszin nep körében egyre jobban terjed és mindinkább több híve van annak az elgondolásnak,hogy rfpritalia magyarságával együtt a ruszin területet is Gátollak pnét vissza agyarérahoz; Csak igy remélheti a ruszin nép,hogy nyugodtan fyl.dho.ik ioob életszínvonalat őr el ós Középouropa békojet is sokkal: r ^%J°^, lositaná az addigi állapotnál a visszcsat clas révén letrejov. Lozos lengyeiuagyar htár. " J/Ha*.
