Hetikiadás, 1938. január-december

1938-10-12 / 41 [1524]

Nagybirtok ós kisbirtok. Dr. C ze rnann Antal nin.tan.,orsz. gyűl. kép vise 1 ő. Az 1936.XXVII.tc.,amely arra törekedett,hogy az élet rendes menetében oldja meg a birtokpolitikái átalakulást .alighogy érvénybe lépett, az egész vo­nalon bizonyos nyugtalansággal találkozott. E nyugtalanság indokát részben abban látjuk .hogy amióta a titkos választójogi törvényt megszavaztuk, azóta az agitáció fokozottabb mértekben él ezzel a "fegyverről és hiszékeny töme­gek körében ez az agitáció meglehetősen nagy hatást vált ki .A másik ok az, hogy az 1936: XXVII. to.végr ehai t ás ának üt ono t a fa lvakb an kevés lik, a f alu nő ­po gyorsabb ütemet kivan, a falvakban .mindenütt u.i földbirtokrofómról sut­Ha nézzük azt,hogy milyen tömegekre van hatással ez az áramlás,akkor meg kell áll api tanunk .hogy körülbelül . 1*9 millió a magyar földmunkások­nak:, a cselédeknek száma és 1*1 millió a törpebirtokosok szááa,tehát 3 millió ember,köztük 800.000 önálló munkás ,a.fölábirt okpoli tikai kérdésekre ma hihe­tetlen módon reagál. Ha a múltra visszatekintünk,latjuk azt,hogy az elő nom készített földbirtokpolitikai roformihk mindig súlyos következményekkel jártak.^agy ér­dek fűződik ahhoz, hogy a jelen esetben is ennek a kérdésnek á lebonyolítana legális uton^történjék. A legnagyobb földbirtokpolitikai reform az ujabb kor­ban az,1848.évi. jqbbágyf els zabaaitás volt. Ez sem pénzügyileg, sem pedig a gazdasági műveltség szempontjából alátámasztva nem volt.Ennek gyászos kö­vetkezményei ismeretesek.Hogy a földbirtokpolitikában a késés mit jelent, mennyire bosszulja meg mag át, azt mutat ja a háború előtti Oroszország pélaáaa, ahol Stolipin miniszter annakidején egy nagyazábásu.'' főldbirtokpolitikái roformot,hajtott végre,amikor a kollektív birtokoknak,úgyszólván,a felét ala­kította át paraszt birt okokká, oz az intézkcd's azonban elkésett ős nom tudta Oroszországot végzetes utján megállítani .A háború előtti Magyarország nem ké­szített elo szerves földbirtokpolitikai reformot, aminek következménye az volt, hogy amikor a háború után a nemzet függetlenségét viss zanyortc, s ami­kor az összeomlott állam újból feléledt és igyekezett az uj alapokat lefek­tetni, akkor egyszerre; nyakába szakadt a földbirtokpolitikai kérdés. .Ez a re rom pénzügyileg nem lehetett alátámasztva ,az állam akkori pénzügyi helyzete ezt nem engedte meg, viszont,politikailag,a kérdést meg kollott oldani. Nom .akarok r az ok sorába tartozni, akik erre a földbirtokról óim­ra követ dobnak. Meg kell állapi tanom, hogy oz akkori viszonyok közepette ez, mérhetetlenül nagy teljesítmény volt,ac különösen nagy jelentősége van annkk, - és itt,elismeréssel kell megemlékeznem Nagyatádi-Szabó ^stván és Mayer Já­nos munkájáról,az ő érdemük - hogy ez a reform a magánjog kereteiben tudott lebonyolódni és nem tért szélsős egos útra. Ez a főldbirtókroform 1,500.000 kat asz trális holdat jut tatott ki sembcrok, íö ldmunkás ok, törpebi rt okos ok,ki sbir­tokosok,haolirokkantakjhadiözvogyek,hadiárvák, iparosok.ipari munkások kezére. Ebből a másfélmillióból egymillió az,ami megmaradt,a többi kicsúszott ezek­ből a'kozJí bői,bár, végeredményben, ez is a földbirt okpoli tika céljait szol- • gálta.mcrt hiszen nom a nagybirtokokhoz került vissza,honom kiegészítette a törpebirtokokat és kisbirtokokat .Mindezek arra figyelmeztetnek bennünket", hogy a föld birtokpolitikát bizonyos előrelá©sjal kell'foganatosítani,bár, ta­gaan at a tlan ,h ogy e kérdés megoldásába bizonyos üteme t,tempót kell belevinni. Folytatása következik

Next

/
Thumbnails
Contents