Hetikiadás, 1938. január-december

1938-09-28 / 39 [1524]

rraga ioloiossogc. - -— 1938.szept.28. A csehországi válság napról-napra uj és uj eseményeket hoz. Az angol-francia javaslatot' amely, mint ismeretes .népszavazás nélkül kivan ja átadni Németországnak a szudétanémet lakosságú területeket,a liodzsa-kormány fenntartás nélkül elfogadta. Egy pillanatig azt lehetett volna akkor hinni .hogy a válság most imár gyorsan szűnni fog.de az a hiedelem alig egy napig tartott". A íiödzsakormány ugyanis az angol-francia javaslat elfogadása után nyomban lemondott és helyét ' Sirovy tábornok kormánya foglalta el. Ez a kormány azután úgyszólván teljesen semmissé tette mindazt.amit elődje megígért. Mindazokba a szudétanomét városokba és községekbe,ahol az előző megegyezés hirére az ott lakó németek vették át a rend fenntartását .hogy nyugalmat biztos itsanak a sokat szenvedett lakosságnak,ismét bevonultatta hadseregét .amely folytonos erőszakoskodások között foglalt állást a német határ'mentén. Ezt követte a majdnem általános mozgósítás ,majd pedig annak közlése,hogy nem fogadja el a második godesbergi tanácskozás után készitett német javaslatot,amely lényeges részeiben megfelelt az angol-francia tervezetnek. A megoldás ügye tehát semmivel som haladt előre a csehek hajthatatlansága miatt. Magatartásukat legjobban Mussolini jellemezte,aki padovai beszédében azt mondotta,hogy megtörtént,ami az ugynovozett demokráciákban történni szokott,vagyis a kormány,amely elfogadta a tervezetet,ahelyett,hogy azt végrehajtaná,lomond és helyét egy tábornok foglalja cl,aki túlságosan barátja Moszkvának. Ennek az uj kormánynak azután első lépése az,hogy általános mozgósítást rondoljon ol. Szzol szombon Németország a legnagyobb önmérséklésóről adott tanúbizonyságot ,eljuttatta Prágába kívánságait,amelyekre október 1.-ig kért választ . Chamberlain angol.minisztorelnök is tovább folytatta erőfeszítéseit a békés megoldás érdekében. Öreg kora ellenére másodszor is megtette a németországi utat,tárgyalt,közvetített.engodményokro igyekezett rávenni mindkét felet, do fáradozása nem hozott clogcnáő sikort. Mindamellett nom adta fel ő som a reményt arra, hogy sikerül mog bőkéson elrendezni ezt a nehéznek tartott,do jóakarattal mégis megoldható ügyet. A bekos megoldás utja podig tormészotcson csalt az lőhet,ha ugy a szudétanémcteknok,mint a mai Csehország többi nemzetiségcinek,tehát a magyaroknak ós a lengyeleknok is lehetővé teszik,hogy csatlakozzanak anyaországukhoz, $zt akarja n

iclor,dc oz egyúttal a jog és igazság legelemibb követelménye is .Nem hagyott kétséget óbbon a tekintetbon Hitler állásfoglalása sohasem,de legutóbbi borlini beszédében ' tol j esőn világosan le szögezte, hogy Némotország az újra rendezendő Csehország hataraiért csak akkor vállalhat garanciát,ha az összes nemzetiségek ügyo elintézést nyert az önrendelkezési jog alapján. Ugyanezt mondotta Mussolini is, aki ismételten kijelentet te, hogy na már egyszer a történőién feltartóztathatatlan f ' erői követkoztébon felvetődött cz a csehországi probléma,amelynek hármas vonatkozása.' nevezetesen német, magyar és lengyel vonatkozása van.akkor azt teljes egeszében meg kell oldani. Csehországnak nom kell attól tartania,hogy Németország cseheket is ^ . bc akar kebelezni. Németországnak nincs szüksége csohokro s mint Hitler ki jelentet to,mihelyt Csehország valamennyi nemzetiséggel tisztázta ügyét,akkor a cseh állammal szemben nincs többé érdekelve és "uj határait is kész biztosítani, Németország elment már az utolsó megoldási lehetőségig és most Prága,illetve Benes kezeben van a béke,vagy a háború. Az ő felelősségérzetén múlik most a legközelebbi jövő eseményeinek alakulása. J/Qav.