Hetikiadás, 1938. január-december

1938-07-20 / 29 [1524]

£jJ . ÜYi OUl. — — — /Sándor Béni meghökkent. Folytatás./ Felejtsd el pajtás a sétateret .ne törődjél most azzaliüpgs mit csinálnak a fehérnépek - otthon,hanem élj a jelennek. Igyunk, hogy pirosodjunk. Holta napjáig csak elél az ember.L ehet .hogy még az éjjel be vezénylik az ezredet az állásba... - Pedig de jó igy néha-napján tartalékban búsongani - sóhajtotta Béni hadnagy.akinek ugy megmarkolták a hazai emlékek a lelkét,hogy nem tudott t ő lük meg sza D adu In i • A Göncöl szekerének a bal hátulsó kereke már majdnem lecsúszott az égről, amikor megkapták a parancsot. Csomor főhadnagy nem tévedett. Percek alatt elszállt a mámor. Megindultak az ellenség felé. Még jót is tett a feltámadó szellő,mert csipős simogatása elriasztotta az álmossag.ot. Sándor Béni hadnagy Csomor Orbán főhadnaggyal az ezred végén ballagott. A két régi kenyeres pajtás kissé elmaradt a bakanéptől. Ösztönösen lépegettek. Egyik sem zavarta a másik felrajozó gondolatait. egyszeres ok Béni liba mintha gyökeret vert volna,ugy odatapadt az úttalan úthoz. Megmarkolta Orbán karját.. Talán csak a sápadt holdvilág okozta,de mintha kiszaladt volna arcából a vér. - Hall cd-o?- suttogta, remegve.- Mi ez a szörnyű nyöszörgés...? Csomor Orbán pillanatok alatt tájékozódott. Az ezred lépteinek neszét már elvitte a szél az utkönyökbe beékelő szikla mögé. Ketten voltak a hátborzongató nagy idegenségben. Ez a kisérteties hang...* No lám,öt napja,^mikor erre jártak, még nem volt itt ez a két sir. Szegény repülők!... A fej fájukra rátették a tört légcsavarokat is. - Csak nem ijedtél meg Béni?- moalygctt Orbán. - Nem,csak meghökkentem. - Ertem,hagyta rá a másik és meg szaporázták a lépést az ezred nyomán. Ki go

ndolta volna? Néhány évvel ezelőtt még ugy tudta az újságot olvasó külföld,hogy a jogi egyenlőségnek,teljes szabadságnak, jólétnek és - nem nagyítunk - földi paradicsomnak az az uj köztársaság a szmhelye,amely nagy részt Magyarország kárára kerekítette ki területét olyan tetemesre,hogy komoly szava lett a nagyhatalmak gyülekezet ében is. Csak mi ha jtogattuk, szinte már az unalomig, is,hogy csalás es szemfényvesztés odaát mindenemért a nemzeti kisebbségeket éppen ugy el nyomják, mint akármelyik - békeszerződéssel meg nagyobbított - államban. Azt mondtál: ránk,hogy elfogultak vagyunk. .Rémeket látunk. Irigyeljük az uj földet ős boldog népet északi szomszédunktól. Es ennek az évnek a tavaszán csoda történt. Ausztria és Németország egyesülése után a világköz véleményt jelentő angol sajtó - ne mos ok Rothermere lord lapja! - szinte egybehangzóan hirdeti.hogy Európa és a világ békéjét a spanyol események és a mi északi szomszédunk ma kacs kod ás a fenyegeti.. Mert igazságtalanság történt Trianonban, Ezt most nem mi mondjuk; hanem az angol újságírók.akik rettegnek az uj háború rémétől. Ki gondolta volna,hogy a "tökéletes" köztársaság ilyen helyzetbe kerül a világ előtt?... KG/Hav.