Hetikiadás, 1938. január-december

1938-07-13 / 28 [1524]

yjBBtjnv" Ksirfkció 1938. július 13. 28.szán. Nem lehet üzérkedni a búzával, A világháború előtt nem volt többé gondja a gazdának.ha már egyszer a magtarban pihent a gabonája.A kereskedők egymásn% adták a kilincs üt .olyan kelendőségnek örvendett világszerte a magyar buza.Hasztalan kísérleteztek Ame­rikában, vagy bárhol a földkerekségen,csak nem tudtak olyan acélos keménységű nemes szemet kitermelni,mint - mienk.Ma már mindenki tudja,hogy nem az embe­ri ugyessegenmvagy rátermettségen múlik a buza jósága,hanem a földön,bár a meg­művelésnek is elég tekintélyes szerep jutja szem teltsé ge,súlya és vegyi össze­tétele, amelynek legfontosabb alkotó része a siker,ad ja meg a gabona értékét. . ,. ; .A magyar búzának és általában a mi gabonánknak a nemzetközi piacokon mindig különleges hely jutott.Ahol megjelent a mi gabonánk,ott más ország ter­ménye a második sorba szorult.Ez volt a titka árának és egyben a magyar gazda jólétének.Amig a régi rendszerű elgondolás alapján korlátozatlan forgalom ke­retében adták-vették mindenütt az eletet jelentő szemes termén^,a magyar gazda vetélytárs nélkül vágta zsebre érte a bankót.Akkor még senki sem gondolt arra, hogy idegen pénznemben kapja meg fáradsága gyümölcsének ár át,sőt a külföldi ke­reskedő is szívesebben fogadta az osztrák-magyar koronát,mert annak volt a leg­nagyobb tekintélye es vásárló értéke .Sajnos,csík volt,mert a. világháború nyomán szetmállott Osztrák-Magyar Monarchia területén keletkezett ui államok ellenséges magatartása és a többi hatalom viselkedése azt eredményezte,nogy nem kel ol a magyar buza. A józan ész ellenére a silányabb minőségű árut vett ék,mert ezzel árt­hattak nekünk,a volt ellenségnek.így jutottunk el odáig,hogy szinte házalnunk kellett a legremekebb áruval és még ilyen fáradozással is nehezen tudtuk értéke­síteni.A magyar kormányok meg kereskedőkké váltakéért °z a. veszedelem fenyege­tett,hogy belefulladunk a saját "zsírunkba", annyi fölös leges terményünk maradt, hocy nem tudtunk, mit kezdeni vele. Emlékezetes még a boletta.-rendszer,amellyel a kormány támogatta a gazdát,amikor 5-7 pengő volt a világ legjobb búzájából 100 kilógramm.A nemzetközi politika verte le a gabona árát majdnem semmivé .Ezekben a nehéz esztendőkben csúszott ki a föld egy része a magyar őstulajdonosok lába alóliAzóta a magyar kor mányok sokat tettek a gazdálkodó nép érdekében és most az Imrédy kormány folytat­ja az ötmillió főnyi gazdátársadalom érdekeinek megvédését.Előzően már biztosí­totta termésünk feleslegének elhelyezését külföldön,most pedig elrendelte,hogy a 80 kilogrammos búzáért a legeldugottabb helyen is legalább 19.25 pengőt kapjon a terme lő,más szóval megakadályozza a lelketlen üzérkedők kártevés ét,melyet az­zal követtek el,hogy a megszorult gazdától potom árért vásárolták össze a termény. Ennek a rabló gazdálkodásnak most befellegzett .A Futura veszi meg a gabonát és fizeti ki az arát,tehát itt nem lebet semmiféle suskus se.Aki dolgo­zott és termelt,biztosan meg is kapja az a n ak megfelelő értéket .Nem kell ezután attól rettegni,nogy nem akad vevő,mert az állam maga veszi át azt a mennyiséget, amit a gazda értékesíteni akar.A szabad kereskedelem korában az egyes évszakok­ban különböző volt az ár. Közvetlenül cséplés után érte el mélypont ját, mert akkor volt legzsúfoltabb a piao.mig aratás előtt szökött fel legmagasabbra,mert akkor­ra már elfogytak a készletek,kiürültek a magtárak. A kormány arról is gondoskodik,hogy az előbb említett legkisebb árat az év bármelyik szakában megkapja a gazda,tehát akinek nincs annyi kitartása illetve tartalékja,hogy csak tavasszal adja el gabonáját,hanem még most kény­szerűi vásárra vinni,az se lássa kárát annak,hogy neki kevesebb jutott a magyar földből. Mondanunk is felesleges,hogy ennek a rendeletnek megtartása és végre­ha itása igen nagy áldozatot kivan a kormány tói, amely azonban felelőssege tudatá­ban nem retten vissza semmitől,mert tudja,hogy ebben az országban az őstermelő elemnek, a lakosság felének van legtöbb joga arra.hoQ? erdekeit szem előtt tart­- gák.A történelem tanúsága szerint a földet mivelo lakosság jólététől függ az e­•*ész ország élete.Nemcsak a háborúban adja a magyar fold a legjobb katonát,ha­nem békében is kimeríthetetlen tárháza a tehet segeknek.A. vidéki magyarság az a kiapadhatatlan forrás,amely mindig magyar és mindig meg is vallja magyarságát,a­kár hogyan fordul a sors kereke, T/P AíT

Next

/
Thumbnails
Contents