Hetikiadás, 1938. január-december

1938-05-25 / 21 [1524]

Amikor a csehországi németlakta ügérben eldördült a fegyver és két S".détanémet földmivest halaira sebzett ,att ol lehetett tartani.hogy az amúgy is igen feszült helyzet végzetes kirobbanáshoz vezet. A sorozatos erőszakoskodások után bekövetkezett halálos incidens azt mutatta,hogy egyes cseh alantas közegek elvesztették fejüket és maga a cseh kormány is veszélyes útra lépett, amikor két tartalékos korosztályt tényleges szolgálatra hivott be és csapatos szevonásókat végeztetett. Erre a kiélező magatartásra viszont a szudétanémetség, - nagyon nel yesen - azzal felelt.hogy" megőrizte nyugalmát, anélkül természetes eh, hogy barmit is engedett volna jogos követeléséből. A németség anyaországa, a Nemet Birodalom is,fiai sorsának aggódó szemmel tartása mellett, higgadtan i tél te meg a helyzetet és a cs eh-szudétanémet közvetlen tárgyalásokra bizza a helyzet rendezését. A szudétanémet követelések mellett magától értetődően szilárdan és egyenesen kitart az egész csehországi németség,ami nagyon szépen megnyilatkozótíf a községi választásoknak mult vasárnap lefolyt első meneten is. A Henlei n-párt ugyanis a német vidékeken a szava zatCK 90-95 százalékát szerezte meg,jóval tö ebet,mint a legutóbbi választáson. Ez az örvendetes esemény annak'a következménye, hogy a kisebb német pártok félretették az önző^egyéni törekvéseket és egységesjközö s pártba tömör ültek, mert bel átták,bogy jogaikat csak igy vivhatják ki. Hasonló összetartást tanusitanak egyébkénf a felvidéki magyarok is,akik egyesült magyar pártba tömörültek és össze fog. ásuknak következményéül jólesően vettük azt a hirt ,hogy mindenütt meg gyarapították mandátumaik számát. A választás különben jel lemző fényt vetett a csehországi hivatalos statisztikának a nemzetiségek sz ám arány ár a" vonatkozó adataira is. mert p'Idául Nyitrán és "Vágsellyén sokkal többen szavaztak a magyar jel eltekre .mint amennyi magyar, a hivatalos statisztika szerint,ezekéi a helyeken egyáltalán van. Csehországnak kisebbségi sorban élő népei egységbe tömörülve és nyugodtan várják, a fejleményeket . annál is inkább,mert Anglia 5s Franciaország részéről is azt lát ják.hogy ezek a nagyhatalmak abban az irányban vetik latba Prágában befolyásukat,hŐgy a cseh kormány adja fel eddigi .rideg magatartását és nyújtson engedményeket,elsősorban a szudétanémeteknek,de a többi nemzetiségnek is. Különösen Anglia fejt ki nagy tevékenységet Prágában és Berlinben is abban az irányban,hogy a két álláspont közeledjék egymáshoz. Francia részről is békülékenység re intik Prágát és hir szerint a francia kormány a Legnagyobb engedékenységet" javasolja a cseh kormánynak.. A francia sajt eben olyan hangok is hallatszanak .hogy Franciaország nem segiténá Csehországot,ha a sz oviét "unszolására elzárkózik a; szükséges áldozatok meghozatala elől. A . cseh kormánv maga is látja már,hegy nem zárkózna tik el egyes követelések teJiesitése elől,de persze igyekszik minél többet lealkudni ezdtből. Kész iavaslata ugv látszik még ' nincs, csak egyes kiszivárgott hir ékből lehet találgatni,hogy miiyen engedményeket lenne hajlandó tenni. Ezek között szerepelne az önkommányza tnak a nemzetiségi vidékeken még meg nem határozott fokban való kiterjesztése,a nemzetiségi nyelvek egyenjogúsítása az államhivat a lókban való arányos részesedés stb.. Ezek' a pontok természetesen csak tárgyalás:', alapul szolgálnának s az eredmények részletes körvonalazása után dérül majd ki,hogy bekövetkezhet-e megegyezés a csehek és a szudétanámetek között • A német nemzetiségi kérdés megoldása vajúdik tehát mást,nagyfontosságú kérdés ez,de éppen olyan lontos a magyar a lengyel ós a tőt nemzetiségi kérdés el intézés*- is,mert csak akkor lehet békesség ebben a vegyes, nemzetiségű országban. Minket természetesen elsősorban magyar testvérein':: sorsa érdekel és jobban bízunk aoban,nogy amit a szudétanémet éknek sikerül elérni ,ugyana zok.at a jogokat megkapjak a. felVidéki magyarok is. J/Hav.