Hetikiadás, 1938. január-december
1938-05-10 / 19 [1524]
/Fehőri Fokéto Slenőr folytatás./ irást ás elszámolást, hogy ezután nindeit s vedályesen fal jegyezgetett. - A rend az élet lelke - mondogatta olyan noggyőződéssel,hogy •ág a szintón bolond patikus se nort vele ellenkezni. Ariikor este lefeküdt,vctkőzés közben az asztalon lévő ívre tintával szópen felirta*,nit hova tett?Amikor levetette a kabát iát,leült ós irta:" Kabát on a fogason"". Felállt/levetette a mellényét és utána irta: " Hol lényem rajta vlzután szép sorjában .következett ekképpen :*Fadrágom a széken k isinitta .Ingen a szók tájolaján, órán felhúzva aá'eLjjeli szekrényen, cipón az ágy lábánál,rajta a harisnya.Én nagan az .ágyban* Ráirta a keltezést/ alákanyaritotta a nevét és a piros pecsőtv aszt odatartotta a gyertya lángja föle. Lehúzta cineres gyűrűjét és nindnn áldott este szabályosan lepecsételt nagánokiratot készített nyugalomra tért önmagáról .Reggel megint csak ez volt a bogara, csakhogy ilyen változató Harisnya ós cipő a láoanon.Kalap a"fojenon. Az idő ekéjének nyomán tiar nemcsak barázdák fehérlettek dus szakállán,hanem egészen eltűnt'róla az egykor'hires feketeség.Sok bogara rengeteg pénzébe került,de a birtok nem birt a. A kis árvák ellátásában is zökkenők tánadtak .Bonlott agya sogituni akart .kilopódzott a kamrába ós tel ködto zsebeit nég nolog tepertővel,azután kiment a határba ós nagy gonddal elszórta. - _ - Elvéten a tepertőt,hogy kis malacok keljenek ki belole<nondo gatta oszol ős en^mert nagyon kell a kis árváknak. Ariikor negtort fónyü szenében utolsót lobbant az élet lángja/ az a párna • se volt az ővó, amelyen kilehet le kificamodott lelkét. _ Yárjuk aa áldásit. A szokatlanul hosszura nyúlt tél sok galibát okozott ebben az évben. Amikor jó két hónappal ezelőtt először kisütött a nap és sugarának melege negbizseregtette ajbőrünk alatt a vért, nagy hirtelen lenánytuk a téli vastag ruhát, nert azt' hittük, hogy vége a hidegnek. A langyos böjti szelek becsapták a növényzetet is. Kipattant" az ág végén a rügykisarjadt a vetés. Oronnánorban úszott Európa nagy része: Olyan térné sunk lesz, hogy hosszú időre elvethetjük a napi betevő falat gondját. Keservesen csalódtunk. Megtréfált bennünket a természet ; nert néhány hétnyi kellemesebb idő után megint beborult^az cg. Hó szitált alá a szomorú felhőkből, éjszaka pedig olyan dermesztő szél csapott át határainkon, hogy fagyos érintése nyomán elfonnyadt a korai fejlődésnek indult élet. A gyünölbsösbon és szőlőben tett különösen nagy kart. bár az első ijedtség elmultával sok szakértő ugy nyilatkozott, nogy nég használt is a fagy, nert akkora ternós lett volna, an'it a fák nem birtak^volna el ós a megmaradt virágból várható gyümölcs annál szebb és egészségesebb lesz. Csakhogy a hideg nem akart eltávozni. Ismét beszorultunk a lakásba, fel kellett húznunk'a megunt téli ruhát és riadtan lestűk az " eget. Az április is elmúlt anélkül, hogy érdemleges eso permetezett t volna le a magasból, pedig a gazda kétségbeesve látta, hogy minden retíenye füstbe, fonnyadásba nogy. ha nem lesz eső, mert most mar csak ez az egyetlen menekvésünk. A májusi eső minden cseppje aranyat ér.-tartja a regi magvar regula. Reméljük, hogy irgalmas lesz hozzánk az lir es nem apasztja ki az égi csatornákat. Mert csak igy remélhetjük, hogy nem latunk még nagyobb Ínséget, KG
