Hetikiadás, 1938. január-december
1938-01-12 / 2 [1524]
flámpértflltegflst,, Budapest népe a ntult vasárnapén nemcsak élők el ó, hanem igen seivesen várt .kedves vendegeket fogadott.Schuschnigg osztrák kancellár,Schmidt Gúidó külügyi államtitkár és Ciano- gróf olasz Irdlügyminiszter érkezett a * magyar^fővárosba,hogy,mint a római jegyzőkönyvek alapján alakult államcső port másik két tagjának külügyi vezetői.megbeszéljék az utóbbi idők nevezetesebb külpolitikai eseményeit és megállapodjanak a követendő közös magatartást illetőleg.A négynapos budapesti tartózkodás bőven nyújtott időt"" megbeszélésekre,amelyek természetesen nem csupán politikai természetű kérdésekre szoritkoztak,hanem a gazdasági élet főbb vonatkozásait is felölelték se két,részben egybefonódó,tárgyalási anyag különböző pontjainak megvitatása kétségtelenül jelentős mértekben szilárdította meg azokat a ba- " rátsági kötelékeket,amelyek Olaszországot,Ausztriát és Magyarországot egymáshoz fűzik. Nem is képzelhető el,hogy másképen alakuljon és más eredményt hozzon az eszmecsere olyan országok államférfiai között.amelyeknek nemcsak vezetőit ; hanem népeit'is a közös érdekeken kivül,szívből iövo,őszinte barátság köti egjmáshoz»Ez a barátság közel négy esztendővel ezelőtt,az első római jegyzőkönyveknek 1934 márciusában történt aláírásakor jutott külső* kifejezésre,amennyiben lerögzítette a három országnak érzelmeken és érde-" kéken.tehát két erős oszlopon nyugvó együttműködését a gazdasági élet fellenditése^és a béke megvédése cőljából.Az első jegyzőkönyvek nyomán faka-" dó kedvező eredmények azután indokolttá tették az együttműködés kiterjesztését,ami 1936-ban következett be.Ekkor Olaszország,Ausztria és Magyarország kimondotta,hogy hármas államceoporttá alakul es az egymás közötti " tanácskozásra állandó szervet létesít.Ez a szerv pedig a külügyminiszterek időnkénti értekezlete,amelynek székhelye most,a legutóbbi napokban, Budapesten volt. ^ , " Négy esztendős múltjuk van tehát már az első^római jegyzőkönyvek^ nek és megelégedéssel állapíthatjuk meg,hogy ez az idő már eadig is igen szép eredményeket hozott•Hogy csak a legfontosabbakról emlékezzünk meg. politikai téren Olaszország es Ausztria jogosnak és igazságosnak ismerte el a magyar kormánynak a fegyverkezési egyenjogúság kérdésében elfoglalt álláspont ját cSzt az elismerést követte azután.hogy a magyar fegyverkezési egyenjogúságot az ujabb időkben már azok seri teszik vitássá,akik azelőtt " ezt legmerevebben ellenezték,a kisantant sem állítja már,hogy az ilyen irányú magyar álláspont .nem volna jogos. - •• . , , , u » , Gazdasági téren a rQraaí.jegyzökönyveit,a.-ábrása utan kezdett fel r lendülni a Earom ország egymás közötti kereskedelmi íorgalna,ami nemcsak az érdekelt országok gazdasági helyzetében hozott javulást,hanem éreztet-, te iotekony hátasat egész Kozép-fíuropaban is. ... . A szellemi kapcsolatok kölcsönös fejlesztése is egyenes kovetkezr nényük volt a római jegyzőkönyveknek,Szükség van,erre az ev£k óta nyugtalan politikai 1égkorDerT is,mert a kultúra fejlődésének gyümölcsei oroE értékűek,?, művelődés,karöltve.az anyagi helyzet javulásával.jobb.nemesebb . életet biztosithat az emberiségnek,amely remélhetőleg tartósabb bekében élvezheti majd a jövőben annak a műveltségnek hasznát.amelynek fejlesztése akkor sem maraüt el,amikor viharfelhők tornyosultak ^uropa,sot az egész világ felett.A római államcsoport ennél- a jobb jovőnek biztos tuőata!?an . tettneg ás tesz meg mindent,Jogy egymás szellem termékeinek kicserélésivel tudósok és dialpk kutaió es,továbbképző munkájának kölcsönös biztositásával elősegítse népei kultúrájának ,minel magasabb fokra yajó emelését. S mindennek a MitSai,gazdasági.§zelle;mi együttműködésnek a közös főcélja az,hogy af általános negbétülls előfeltételeiF megteremtse s azután igyekezzékriegteremteni azt,a RPJia^íy^'^L^afi ^ T U Q1 ~ leni öletszínvonalon lösz az emberiség.A oudapesyi tanácskozás is egyiK,.. Bszlete voir^ek a'nlly űunkanak.aSelyhez Való csatlakozásra nyitva all aa°Ut nmden békeszeretőben zet_szánara-;^ _
