Hetikiadás, 1937. január-december
1937-02-24 / 8 [1523]
• Három év alatt kilencszeresére emelkedett háziipari kivitelünk. Az Országos ^agyar Iparművészeti társulat most tette közzé jelentés ét, amely azért általános érdekűimért háziiparunk fejlődése a szegényebb vidékeken a belső fogyasztás emelésének és a falusi önellátásnak egyik legerősebb tényezője lett.Háziipari exportunk,amely 1933-ban 650.000 pengőre rugóit,tavaly már elérte az 5.0 millió pengőt,tehát három év alatt kilencszeresére emelkedett. ~z igen nagy eredmény akkor,amikor más nemzetek is.különösen ped:> az angolok,az wleszok,a németek és a franciák is mindent elkövetnek háziiparuk fejlesztése érc'ekébe nehogy szűkölködő agrárlakosságukon segitsenekiA magyar termelés és a képzi tett áruk minősége - mint az export számai mutatják - világviszony lat hah is derekasan megállta helyét.Itt külön emlitésre méltó az,hogy a~n'met piacon elhelyezett háziipari cikkek évi összege 77.000 pengőről közel 300.000 pengőre emelkedett.Belső viszonylatban is nagyjelentőségű fejlődés tapasztalható az elmeit év folyamán.A társulat jelentése rámutat arra,hogy Bornemisza Géza iparügyi, miniszter _ erélyes intézkedéseinek következtében sikerült megvalós itani a minimális háziipari munkabéreket és ezzel az e téren elharapódzott munkakiuzsoráz ásnak elejét venni.A háziipari munkabéreknek általános és az ipari szabályozásokhoz hasonló rendelkezése is küszöbön áll. Sürgés en meg k'-.-ll valósítani a falufe.ilesztési programmot . A Falu Gazdaszövetség szombathelyi értekezletén dr.Schandl Károly a szövetség társelnöke behatóan ismertette azokat a lehetőségeket,amelyek révén a falufejlesztés megoldható Is megvalósítható.Utalt a dr'gaság hangoztatására is és kifejt ette, hogy a 20 pengős buza és a jelenlegi állat árak mellett semmi ck sincs arra,h gy a mezőgazdaságot jogos szemrehányás érhesse a drágaságért .A mezőgazdaság las'-ank'nt ol'ri a békebeli árakat,viszont hol vannak mái a béke áraktól az ipari árak.Igen sok m'g a teendő az árak vizsgálatánál,ez % vizsgálat azonban ne a mezőgazdaságra terjedjen ki,hanem máshol keressék az árak omo lkodérének okait.A szövetkezeti kérdésről szólva megállapitoHa Schandl Károly dr. hogy senki sem akarja a tisztességes kereskedelmet kizárni az értékesités munkájából,a gazdatársadalom, azonban ragaszkodik hozzá,hory az gyenlő elbriás elve alapján a szövetkezetek is kivehess OK részüket az ért-'kesitésből. Az egyke* zrondszerti értékesítésből,amely nem magyar találmány,a szövetkezeteket kihagyni nem lehet.A hitelszövetkezeti mozgalom ismertetése'során kifejtette,hogy a válság idején a falusi hitelszövetkezeti mozgalom mentette meg? °z árveréstől a falvakat. i'Ji lturint c zményokkol kell telehinteni a falut, az életet szebbé, jobbá ke 1 1 tenni a mostaninál, hogy ° falusi nép ne kivánkozz/k --1 á falxakból. Legyen valós ág. a már ismert jelszavakból - mondotta - ,hogy minden járás kapjon trli gazdasági isko" át és minden község téli gazdasági tanfolyamot .Arról is beszélt Schandl • 'íároly dr. .hogy ° falvakban a V all áserkölcs legyen az irányadóimért a vallásos :mberek lelki egységén nem fog a züllés és a forradalmi agitáció.