Hetikiadás, 1937. január-december
1937-02-17 / 7 [1523]
Fényt a faluba. . , , A fény nem fényűzés - jelszóval indult meg az a mozgalom,am tí ly minden magyar lakásba derűt, napfényt és ezzel együtt egészséget akar varázsolni. A törvény fog rendelkezni arról, hogy az egyes községekben ás falvakban, sot még az elszórtan éoitett tanyákban is legyen olyan központból kiágazó villamos világítás, ami minden vonatkozásában megf eld 1 a kór igényeinek és emellett nemzetgazdasági szempontból is a köz érdekét szolgálja. A huszadik szazad épitészete minden megmozdulásával a fényt, könnyen szellőzhető helyiséget és a viszonyoknak megfelel (fen tágas elhatárolást kedveli. Csak a tiszta köve tkezetásség folyománya, hogy amit nappal a természetes fény világit be, tesz egészségessé és barátságossá, ugyanazt a nap lenyugvása után szintén hozzá hasonló fényforrás tegye derültté. Ez az alapgondolata annaka me emozdulásnak, amely a'legtávol abb eső helyekre is el akarja és el fogja juttatni a könnyen kezelhető, mindi g s zolgéla trakés z és emellett teljesen veszélytelen fényforrást.A szám-össze hasonlító hivatal kimutatása ez-errrn t Magyarország a villamos világi tás terén meglehessen elmaradt a többi euróoei nemzet ' mögött,ami nagyreszt a világháború következménye t mert az ezen a téren még bekében megindult megmozdulás és a már majdnem téliesen kidolgozott tervezet majdnem alaptalanná v ált a trianoni beké- < vei raegc senkit ott országban, amelynek elvesztett kétharmadnyi terüleje olyan erőforrásokkal rendélkezett,amelyek legalkalmasabbak lettek volna a villamos áramszolgáltatás céljaira. f A könnyen járomba fogható hegyipatak és nagyobb lejtésű folyé vizében lappangó tehetetlenségi erő nem C sonkám agy ar or sz ág területen laké hazakban világit, mint villamosfény, azok a szénbányák pedig.amelyek nem is olyan^régen még fontos alkotó részei voltak Szent'István birodalmának, ma szintén idegen célt szolgálnak. A mérnöki tudomány a világháborúban mérföldes lépésekkel haladt előre es eljutott abba a magasságba, ahol már a legkisebb erővel és legkisebb befektetéssel a békevilágban szinte még utolérhetetlennek vélt eredményeket tud elérni.Ma már nem akadály a rossz minőségű szén,ma már játszva áthidatiák a sokszáz kilométeres távolságfckat is. mert a munkába fogott "istennyilát" odaviszi a mérnök, ahova akarja. A Csonkamagyarországon meghagyott selejtesebb minőségű szénbányák termelte épen olyan joes takarékos hőforrássá alakul át a magyar mérnök alkotta uj ke m hcébe n, mintha a legfinomabb, angol, vagy ooroszjszénnel etetnék a gépet, A magyar ipar egyéb vonatkozásaiban is nemcsak elértő, hanem például a világítótestek /vilietmoségők/ gyártásában szinte vetélytárs nélkül áll. . ^Mindezek az adottságok ránk kényszerítenek már akkor is a villamosjvi lágitást, ha egyéb ok nem volna az elgépesedett században az áttérésre. Pénzbeli és nemzetgazdasági okok egész sora is arra szorítja a magyar gazdasági életet, hogy a magyar földön magyar forrásból előállított világító forrást használja a legeldugottabb magyar falvakban és tanyákon is,mert az ősi világító eszköz,amit közönségesen petróleumnak, hivatalosan pedig kőolajnak neveznek, idegen földről érkezik hozzánk és behozatala valutáris szempontból nem kívánatos. Ihm az a célunk,hogy ezt az utóbbi szemoontot közelebbről viz sgál juk,msrt olyan sok kiágazása van, hogy terünk sem^lenne rá elegendő, hanem röviden csak arra akarunk rámutatni, hogy a világháború után divatossá vált önellátás elve alapján Magyarországnak is lehetőleg minden fogyasztási cikkét ugy kell előállitánia, hogy ne használjon fel gyártása közben idegen orszsgból származó nyersanyagot. A petróleum jelentós tétele a magyar gazdasági életnek, ha tehát legalább világításra nem' használ j uk az idegen föld termékét, nagyot könnyitünk valutáris helyzetünkön,sőt ezen túlmenően egész sor magyar embernek adunk kenyeret és biztos .megélne test akkor, ha a salátánkból előállított villamosságot szétsurágoztatjuk az ország egész területere.
