Hetikiadás, 1937. január-december
1937-12-29 / 52 [1523]
í m örök isteni bölcseség határozata szerint a gyarlóé ember nem láthat bele a jövendőbe. G sak annyit kutathat ki a titokzatos ismeretlenből, amennyire következtetni lehet a természet törvényei alapján-Do ez igy van jól,mert ellenkező esetben nem lenne értelme az életnek,aki tudná,hogy milyen sors vár reá, akár ölhetett kézzel lesne az idő múlását,mert ugy is tehetetlen lenne vele szemben. Igy tehát bele kell nyugcinunk ebbe a megváltozt atka fátlanba, ami a. tudomány és technika bármilyen fejlődése ellenére is meg fog maradni jelenlegi elzárt állapotában. Nem marad máa hátra, tehát, a gondolkodni szerető embernek,mint --z.hogy számbaveszi az elmúlt eseményeit ,összeegyezteti az okot r z okozattal ^latolg^t ja ,hogy miért történt ugy ? ahogyan mi észleltük.azután ezek alpján igyekszik cseréplábon álló jövőre vonatkoztató következtetéseit egymás mellé rakosgatni. A mult tapasztalatai alapján örülnünk kell annak,hogy Európa délnyugati sarkából nem hozta el a szél a háború lángoló csóváját Középeurópába, ahol még nagyobbak az ellentétek,csak a féken tartó ero kiegyensúlyozatlansága olyan szem beszökő, hogy az 1920-ban megmerevedett állapot tartóssága eddig még nem ingott meg.A népek és nemzetek egymással való érintkezését és viszonyát az a bizonyos hajszál tartá csak egyensúlyban, bár két világrészben is évek óta tart az öldöklés,folyik az emberi vér, mégis azt mondjuk egymást áltatva,hcgy béke van.Ennek a békének óriási árat azonban minden világrész minden országa meg fogia érezni,mert a nagy emberi társadalom legkülönbözőbb helyeken pusztito betegségeit nem fricskázhatja le magáról egyik sem anélkül,hogy ne maradjon valamilyen nyoma.Örülünk ennek a békévé felmagasztositott kényszerű helyzetnek es rettegve gondolunk arra,hogy. melyik pillanatbam dördül el az első lövés,amelyi- azután az ujabb világégés kezdetét jelenti. Ilyen nemzetközi vonatkozásokat figyelembevéve nem lehet valami rózsás reményünk arra sem,hogy Európának és ezzel szerves összefüggésbe© Magyarországnak gazdasági helyzete is olyan mértékben jabul.hogy az általános jólét emelkedik és a napi betevő falat megszerzése könnyebb lesz. A máról holnapra magának és családjának élő embert elsősorban az érdekli,hogy mennyit kap verejtékes fáradságáért és mennyiért szerezheti meg azokat a holmikat,amik élete fenntartására ,vagy tengetesére okvetlen szükségesek.Hasztalan kötik az arra hivatott diplomaták a legravaszabb szerződéseket és legtitkosabb megállapodásokat is.ha egy váratlan pillanatban olyan előre nem látott esemény robban ki,ami keresztülhúz minden ésszerűnek és következetesnek tartott elgondolást .Ebben a na gy bizonytalanságban a magunkfajta kis nemzetek léte és jövője attól függ,hogy a körülötte lévő h" to-lmasságok és azok a világ uj arculatát kis lakito mozgalmak, amelyek két táborra osztották az embert,miképp?n találják meg azt az egyensúlyt, ami esetleg átmenetileg is bizonyos nyugvópontot jelent. Ebből következik az a. gazdasági,társadalmi és szellemi életünkre .• egyaránt ránehezedő bizonytalanság,ami nagy-nagy fekete gondként rátelepszik minden megmozdulásunkra, ami meg fogja a jövőnek alkotni készülő kezet, eltorzitja. r látást és nem tudja megkülönböztetni az igazi értéket,az ember földi tartózkodását megkönnyiteni hivatott intézményeket a pusztitás és háború szerszámai tói.A békeszerződések gyártása után a tizenkilenoedik esztendőben még nagyobbak az ellen tétek, még öntudatosabbak az ellenséges indulat ok,mert áz elmúlt esztendők keserű tapasztalatai megmutatták hogy két balkézzel és gyűlöletbe mártott tállal irták Parisban a békeszerződéseket. Ilyen szomorú és vigasztalan a kép,ha csak szigorúan az anyagot és az elmúlt eseményeket vetjük mérlegre,de nekünk az Istenben hivo embereknek reménykednünk kell abban is ..hogy neu^ad. szint áállatias indulat,hanem az isteni gondviselés irányitja az ember eletét.' Kíl/m. —
