Hetikiadás, 1937. január-december

1937-11-24 / 47 [1523]

Berlini találkozás. 1937.november 24. Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter most tette első hivatalos látogatását Németországba,a német birodalom vezetőinél. Abba az országba látogattak el,amelyet régi baráti kapcsolatok fűznek Magyarországhoz. Az összeköttetések visszanyúlnék messze,azokba az időkbe,amikor a magyar nemzet a Kárpátok által övezett országban megtelepedett s az azóta eltelt évszázadok váltakozóan jó és rossz viszonyaiban való közösségen kersztül eljutott a két nemzet a világháború idő szakába, amelyben fényes bizonyítékát nyújtotta egymás iránt táplált igaz baráti érzelmeinek. A német és a magyar nép összefogva évekig állo't ellen a minden oldalról rázúduld támadásnak,együtl vérzett, együtt szenvedettedé utána ismét együtt kezdte meg előretörését, annak a helynek visszafoglalására, amely őket az európai helyzetek sorában megilleti. A két ország kapcsolatai természetesen teljes mértékben megfelelnek a közöttük uralkodó barátságos viszonynak. A kulturális érdekek kicserélődése magától értetődő folyamat,ami már régóta jótékony befolyást gyakorol mindkét nemzet művelődésének fejlődésére. A gazdasági egyezmények a kölcsönös árucsere-forgalom élénkségét hozták meg. filéző gazdasági terményeink, állataink feleslegének jelentékeny részét tudtuk ezek révén Németországba kiszállítani, mig mi átvettünk o]y an német ipari cikkeket .amelyeknek gyártására nálunk hiányzanak az előfeltételek. Kisebbségi kérdések sem zavarhatják a ióviszonyt. A magyarországi németség ugyanis egyrészt a. légnéltányosabb bánásmódban részesül,másrészt pedig a hazai németek minden tekintetben hü polgárai az államnak s a magyar anyanyelvű lakosság jogainak teljes birtoklása mellett hiven teljesitik kötelességeiket is. A magyar államférfiak fogadása mindéképpen méltó volt a két nemzet őszinte jó barátságához. Az ünneplések sorozata,Németorszsg vezető frffainak megnyilatkozásai, a német nép részéről érzett szeretet tüntetően meleg kifejezése mindazt mutatja,hogy a vend'gek és a vendéglátók régi bajtársak a küzdelemben és együttműködő,együttdolgozó szövetségesek,akik a jobb jövőért- fáradnak meg nem alkuvó szorgalommal és kitartással. A német és a magyar államférfiak tanácskozásaik során természetesen gazdasági kérdéssel is foglalkoztak. A cél magától értetődően a kölcsönös árucsereforgalom kifejleszt'se volt és ezen kivül olyan rendszer alkotás a, ame ly az eddigi gazdasági megállapodások alapelveinek megfeleloeij.de sokkal átfogóbb moaon rendezi a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat a két crsz^ között. A tanácskozó felek közötti megértő szellem természetesen már előre biztosította a megbeszélések eredményességét és bizonyos az is,hogy a részletek kido gozása után nagy előnyét fogja látni mindkét ország köz- és magángazdasága a berlini látogatás gyakorlati eredményeinek. Politikai téren régóta ismert dolog,hogy a magyar külpolitika alaptétele: békés eszközökkel haladni a békés célok felé. Ugyanez a német külpolitika vezető gondolata is és ez a közös politika azt jelenti,hogy mindkét ország kész közreműködni minden olyan rendezé sben,amely az általános igazság alapján áll. A n.met és a magyar államférfiak ennek a gondolatnak jegyében beszélték meg az összes időszerű politikai kérdéseket. A megbeszélések tehát két irányban fognak gyümölcsöző hatást kifejteni: a két nép barátságát és kapcsolatait mélyítik ki.de ezenkívül javára lesznek az európai békének és az eljövendő igazságosabb rendezésnek is. J/Hav,