Hetikiadás, 1937. január-december

1937-11-17 / 46 [1523]

A békülés utasa. Halifax lord az angol titkos tanács elnöke,a hét közepén Berlinbe, utazott .Az utazás hire már rege bea elterjedt és nagy érdeklődéssel néz- ' tek elébe mindenütt,annak ellenére,hogy az utat nem hivatalosnak minősítették ós az angol kormány hiva talosan nem is adott semniféle utasitást a titkos tanács elnökének.!! ermószetes azonban.hogy ez a látogatás még nem tekinthető teljesen magán jellegűnek, az angol politikai élet egyik főtényezóje aligha indult útnak szórakozási célokból es mindenesetre megelőzte azt mind az angol, mind a német kormány hozzájárulása«S ha Londonban nem is adtak tárgyalásokra szóló megbízást Halifa:: lordnak, a feladatát kétségtelenül megjelölték: tájékozódjék afelől,miként lehetne a német-angol viszonyt barátságosabbá tenni és milyen feltételekkel volna hajlandó Németország tevékenyebben közre- működni a nagy fejtörést okozó nemzetközi problémák megoldási kiséri étéiben. ttogy nelyik fél volt a kezdeményezője ennek a tanácskozásnak, erre a kérdésre nem kaptunk feleletet,de nem is nagyon fontosasokkal jelentősebb az,hogy ,ugy látszik,mindkét részről érezték,hogy az eddigi külön utakon való haladás nem hozhat semni jót .Chamberlain angol miniszterelnök hasonló lépést tett már a Mussolinival történt levéltás által is„ és most kapóra jött neki az alkalom,hogy Németországgal is tisztázni igyekezzék a megbékélés feltétele it .Németországban szintén minden valószínűség szerint él abékülékenység vágya,hiszen udvarias fonnák között kitérhetett volna az angol tájékozódás elöl. S.hogy ezt nem tette,arra mutat,hogy kész a közeledésre,ha teljesítik fe&téte le it . Nem tudjuk még,hogy melyek volnának ezek a feltété lek , de minden bizonnyal közéjük tartozik azjnogy Németország ismét gyarmatokat kapjon. Ezt a követelést Hitler is többizben hangoztatta,rámutatva arra,hogy*a német birodalomnak nyers anyagokra van szüksége és nagy^ gondot okoz neki népfeleslegének elhelyezési kérdése is Jl Népszövetségbe B aligha hajlandó visszatérni Berlin addig,amíg azt ujjá nem alakítják és főleg,amig nem törlik annak alapokmányából azt a szakasz: t ,am3 ly Németország bűnösségét állapítja meg a vilá^áboru feüddzósébai. A világsajtó egyes értesülései tudni vélik,hogy Angliában meg lenne a hajlandóság a gyarmatokra vonatkozó német követelés támogatására. Ugyancsak ezek az inkább találgatásoknak nevezhető hirek állit ják,hogy a háborús bünössági szakasznak a népszövetségi alapokmánybél való törléséhezis kész volna Nagybritannia hozzájárulni.de ennek fejében az^t kívánja,hogy a német birodalom lepjen majd be a nemzetek szövetságének újjáalakítandó testület éhe,hagyjon fel a gazdasági elszigetelődéssel és szélesebb körben működjék közre az európai beketerv megvaiősitása körül.A messzebb menő tervek között szerepelne állítólag az is,hogy létrejöjjön Európa négy . nagy hat almánáí:: Angi iának Franciaország,Német országnak es Olaszországnak összefogása és ezzel olyan s ulyos ' hat almi tényező alakítás a, a mely Európa minden ügyében döntő szóval bixna, Halifa:* lord látogatása kétségtelenül jelentős lépés a nénetangol viszony barátságosabbá tétele terén, s ebben különösen lényeges az,hogy a Róma-Berlin tengely gyengítése nélkül ák árnak célt ér ni .A mostani tájékozódástól a valódi megbékulésig természetesen még hosszú az ut és még valószínűleg sokat'kell vami addig,mig a mai európai széthúzást felváltja az erők összefogása, J/m. — —