Hetikiadás, 1937. január-december
1937-10-27 / 43 [1523]
Külpolitikánk irányvonala. 1937.október 27. Külpolitikai helyzetünkben,mint ismeretes,akkor következett be a háború óta az első örvendetes javulás, amikor Olaszország barátunkká és támogatónkká vált s amikor létrejött Rómában az első megállapodás. Ez a történelmi folyamat azután tovább haladt,ki is szélesedett s a régi fegyvertárs.Ausztria részvételével is , megszül ettek a római j egy zőköny vek , amelyek szilárd tengelyt alapoztak meg Középeurópában. Már az olasz barátság első megnyilvánulása kiemelt bennünket addigi elszigeteltségünkből, a további fejlemények pedig fontos tényezővé avatták országunkat a Duna völgyében. Helyzetünket megszilárlitotta a közben létrejött olasz-német együttműködés és tekintetbe véve még azt, hogy köztünk és Németország köaött közvetlenül is jó viszony áll fenn,továbbá.nogy más országokkal is .barátságos kapcsolataink vannak.jólesően állapi thatjuk meg, hogy kormányaink mindent megetettek külpolitikai terén is a magyar nemzet erdekében és törekvésüket szép siker koronázta. Külpolitikai helyzetünk természetesen szoros kapcsolatban van az általános világhelyzettel is és ez utóbbit tekintve bizony már hosszabb ideje nyugta leni to tünetek vannak,amelyek a világbékét is veszélyeztetik. Egyes országok között .mint jól tud juk, érdekellentétek merültek fel,meg lehetősen kiélezett formát öltöttek és bár elsimításukon,illetve megoldásukon több oldalról komolyan dolgoznak,érdemleges javulást,sajnos még mindig nem tapasztalhatunk. Egyelőre még esek egyes biztató jelek látszanak arra mutatni,hogy végül mégis csak felülkerekedik a józanság és a mások érdekelt is tekintetbe vevő belátás és ennek segítségéével majd eltűnik a békét veszélyeztető rém. ^kkor talán végre a nemzetek ismét rá fognak találni a megértés és a békés ;gyütt működ és útjára. De addig is,amig ezek a szebb t állapotok bekövetkezhetnek,igen fontos számunkra,hogy a világnak mostani vajúdó korszakában is megőrizzük külpolitikánk felfelé ívelő helyzetét,illetve azt a súlyt és szilárdságot,amelyet az utóbbi esztendők során elértünk. S amikor ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, örömmel rögzitjük le Darányi Kálmán miniszterelnök szavai t, amelyek szeri, nt iz emiitett súlyt és szilárdságot biztosi tó külpolitikánk megmarad azon a vonalon,amelyen eddig is haladt. A római jegyzőkönyvek továbbra is alapját képezik külpolitikánknak és törekvésünk változatlanul arra irányzl,hogy -öszszes eddigi barátságaink szoros ápolásával - ott és akkor,ahol es amikor arra módunk nyílik, a magunk rés zérói is hathatósan hozzájáruljunk a különböző nemzetközi problémák be kés, méltányos megoldásához és békés eszközökkel elősegítsük a mainál kiegyensúlyozottabb,szilárdabb alapokra helyezett nemzetközi együttműködés kialakulását. Ennek a törekvésünknek fontos pontját alkotják természetesen azok a tárgyalások is,amelyeket nemrégiben három szomszédunkkal, a kisantanthoz tartozó Csehszlovákiával ^ Romániával és Jugoszláviával folytattunk. Ezek a tárgyalások persze még távol állanak a befejezéstől és tudjuk,hogy csak hoszszas" fáradozás utján lehet majd eredményt elemi. Részünkről meg van a jószándék arra.hogy megteremtsük a rendes viszonyt emiitett szomszédainkkal ; le az is minden tárgyilagos ember számára értbe tő, ha azt kivan juk,hogy előfeltételképpen ezeknek az államoknak kormányzói gondoskodjanak az országukba került és szomorú helyzetben élő magyar testvéreink sorsának javitásáról. i kisantantállamok magatartásán múlik tehát,hogy sikerrel végződnek-e a tárgyalások, lesznek-e jobb, rend ezet tebb viszonyok a Duna-völgyé ben, lesz-e elvan helyzet, amely ben a megértés veszi át az uralmat és kisebbségi sorsba jutott magyar testvéreink megkapják mindazokat a jogokat,amelyek őket megilletik. T /iTo TT — mt — •