Hetikiadás, 1937. január-december

1937-09-07 / 36 [1523]

_ , É — iwY.szeptemDer (. ü r d o 1 y panaszai. Tizenhét évvel ezelőtt,Trianonban,a Magyar Szent Koiona számos gyöngyét szakított ák le durva erőszakkal az anyaország testéről.", szétdarabolás során Romániának adták oda egész Erdélyt nagyszámú magyar .székely lakosával. d3 ezenkívül a Tiszántúlnak es a Bánátnak egyéb értékes területeit is,szinten sok magyarral,ezeket a vidékeket több.mint ezer éve lakó néppel.Az egész elszakított országrész őslakossága került a bákeszerződés rendelkezése folvtán idegen,román uralom alá s az egykor többségi népből,amelynek sorait azonban az orsz-gvédo háborúk állandóan ritkították és számarányát idegenek beszivárgása és letelepítése is megváltoztatta,kisebbség lett az érdemtelenül naggvá duzzasztott Románia határain belül.A kisebbségi sors keserű kenyerét oszi azóta Erdély magyarsága szinte állandó harcban állva a Bukarestből í@vő beolvasztási törekvésekkel..Ezek a törekvések nem árulják el nyíltan céljukat,de a szellemi és gazdasági élet minden ágazatában akadályozzák a magyarság boldogulását, ezzel életerejét gyengíteni így ekéznek, hogy azután elnyelhesse Erdély ősi népét az őt körülvevő román tenger.Az erdélyi magyar és a tulajdonképen 3zintén magrar székely nép azonban ellenáll ennek a megsemmisít' sí szándéknak és az együvétartózásból fakadó összetartással őrzi nyelvét és hagyományait azokra az időkre,amikor nem lesz ím jd elnyomott magyar. Az erdélyi magyarságnak a hatalom erőszakaival szemben való védekezése nem lehet néma, időnként fel kell emelnie szavát a túlkapások ellen,egyrészt, bog/ lelket öntsön az esetleg csüggedőkbe,másrészt pedig azért,hogy a román határokon tul, különösen a müveit nyugati nemzetek figyelmét felhívja a sérelmek sorozatára s ezzel növelje azoknak a számát,akik méltányosabb,igazságosabb,emberibb rendezést akarnak a kisebbségi kérdésben,rá akarják szorítani az utódállamokat arra,hogy teljesítsék azokat a becsületbeli kötelezettságeket,amelyeket a békeszerződésekben vállaltak. A kisebbséggé vált, jelenleg romániai magyarság legfőbb testületének az Országos Magyar Pártnak nagygyűlései adnak mindig erőteljes hangot arról,hogy milyen a magyarság helyzete,milyen panaszai és jogos kívánságai vannak .Most Üzeps is zentgyörgyön ült össze az idei nagygyűlés es sajnos,mint mind n esztendőben,megint a panaszok egész légióit volt kénytelen a nyilvánosság elé tárni.. Hogy cs'-'.k a fontosabbakat soroljuk fel,a magyar közalkalmazottaknak nyelvvizsgák ürügye alstt való oltávolitása,a sajtóban és nyilvános gyülekezetekben folyó gyűlöletkeltő uszítás,a nemzeti munkavédelmi törvénynek a magyarság gazdasági létének korlátozására való felhasználása,a sajtószabadság béklyói,a kisebbségi iskolák működése elé állított akadály ok,az állampolgár

13 ágtól való megfosztás, az anyakönyvekben mindegyre ismétlődő erőszakos név-és vallásváltóztatfsok,mindmind egy láncszene annak a politikának, amelynek főcélja a magyarság faji önállóságának megszüntetése. A szeps is zentgyörgyi nagygyűlés tiltakozó hat ározat a, amellyel szembenáll a kis bbségvedélmi szerződések sorozatos és szándékos megszegése ellen,a nemzetközi nagy nyilvánosság elé került és tiszta képet nyújt arról,hogy nik történnek ordélyben.S ez a,sajnos, évről-évre ismétlődő határozat kell,hogy egyszer máj ébresztő szózat legyen,kell,hogy felébressze azoknak a lelkiis-meretét,akik i mostani helyzetét okozták és tegyék meg a szükséges intézkedéseket,hogy az elnyomott magyarság élet érdekei védelemre találjanak. j. Airr.. - .. -