Hetikiadás, 1937. január-december
1937-08-25 / 34 [1523]
'"©m az iskolának tanulunk. "ég forrón süt * nap, ;iág a vknüorlv madár se gondol a nősz szu útra, mégis elközelgett a kicsinyek nem valami nagy ürömmel emlegetett ideje, amikor megnyílik az iskola kamuja és hosszú végeláthatatlan soruan megindul az apró emberkék menete a nyikorgó", agyonfu*agott padok közé. Itt a szeptenuer. amijz na>varunkuan még*mint nyáruV szerepel, do a valésagban már Összenőtt az ősszel, levélhullással, korai dérről és az iskolával. üi gonu szakad a szülő nyakába, hu /£ érmékét iskol«öa kell jcratnia,vagy el kell vinnie olyan helyre, ahol zavartalanul tuü tanulni. « .uw# század" fia mar lélemberszemöa se védető, ha nem végzi el lea;al<íöD az elemi iskolai, ahol megtanulna*ja azokat az ismereteket, amelyek az életei a lo.^szü'kségeseüüek az'iras olvasás és szomol< s melott. ouksi fejű gyermek nem tuuja megérteni azt a régi lavin kozmonaust: Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Osak akkor latja és tapasztalja keservesen, na marmaga akarja megkeresni a kenyerét, hogy mit vétett ma-a ás családja ellen,, amikor nem teljes szívvel és odaadással használta ki u tanulásra szült ÍCUH. ook-sok haszontalanul eltöltött iskolai nap és hét bosszulja mx mag.it nem egy esetoen akar évtizecek multán, amikor a mar megkomolyodott ember hasztalan iparkodik, hogy jobb nelyet, n&gyobo karéj kenyeret szerezzen faraasa.jos munkával, de ott mered még mindig rá az elfecséreli diákság réme. I'eri amit az iskolában hanyagoltunk el, tízszeres munkával tudjuk csak később pétolni, ha egyáltalán jutunk ©Ir/cn viszonyok közéj hogy ismét tanulhatunk. ... legjolentáktoloneoonek vélt ismeret is döntő fontossá ;u luhet, ha az élet ezerféle harcában kell megtlInunk a magunk láb; <n. TT em az iskolának tanulunk, niku-ailyeri szorgalmasak vagy restek is valamelyik intézmánv cúu:jai, maga az iskola nem Dukhatik meg, legfelebb a tanítok és tanúiéi válogat]-M benne egymást. A jé iskola mindig számol a kor követélnéyneive 1 • .v tanitas és taníttató© nemcsak a szülőnek, hanem az eryháznak és államnak is nagy gond, mert mindig ügyelnie Jcell arra, hogy a*'val«. , lüktető élet követelményeinek mincénben megfelelő imoon éa környezetűén talaljok fel a tanultnak a tudás elemeit. Zmit Az a may.yarazata a sorozatos iskolai újításoknak, ezért másítják ráér gyakorta a tantervet, mertZérne az az iskola, amely nem olyan ismeretekkel gazdagítaná tanúiéinak eszét, aminek hasznát nem vehetné. Ezért alakult át lassan a tanítás olyan irányba,hogy minél kevesebb legyen az elméleti része és annál több a gyakorlati,ami az élet legegyszerűbb megnyilvánulásaiban is eligazítja az embert. A jó iskola és az ott szerzett ismeretek elkísérik az embert egészen a sírig.Aki mindenben követte az iskolában tanultakat,nem térhet le a helyes útról,mert eszének ki csiszolása melle-tt olyan erkölcsi és Vallási alapot is szerzet t, a mire támaszkodva a legel lentétesebb > helyzetekben is mindig megtalálhatna a kivezető utat. sSgy öreg tanár,aki nemzedékeket nevelt hazaszeretetben és Istenfelelemben,azt mondótta,hogy két-három perces beszélgetés után bárkiről megmondj a, hogy milyen iskolát végzuet és milyen diák volt.Igy nyomja rá az emberre a letörölhetetlen bélyeget az iskola .A zzülőnek ,az egyháznak és az államnak; tehát nagyon is törődnie kell azzal,hogy mit tanítanak ós hogyan készítik elő az ifjúságot az életre. Amikor átlégi a gyermek az iskola küszöbé teákkor szakad rá először a gond és a felelősségTBér még hosszú évekig játékaiban találja igazi örömet,de kis homloka ráncba szalad,amikor legkedvesebb szórakozását is félbe kell szakítania,mert már parancsol neki a kötelesség. ; Ami ismeretet az agyonfaragott padok között magába szív,az lesz az a kincse,amit senki soha el nem vehet tőle. KGr /m.
