Hetikiadás, 1937. január-december

1937-01-27 / 4 [1523]

"Varga Pali" folytatása. -Kern ezt kérdeztem - kötekedett Rostás. -Bölcsés zet ha Ugató vagyok Budapestem - dadogta a kövér emberke. -Miért jött ide'.' - firtatta kajánul az őrmester. - Hogy a nép. ajkán tanulmányozzam a r«mán nyelvet - felelte Pali némi hivatásbeli meggyőződéssel,de ezzel ugy megzavarta Rostást,hogy jó ideig nem tudta folytatni a tudakolást. - Azért jött ide a kaszárnyába ezzel a parapléval? - fogta meg az ern

3- egyik drótiát és ugy feszitette,hogy Pali fejére hulljék az eső.- Látott-e már kato»át,pláne egy eves önkéntes urat'ilyen maskarában és ilyöli esőtartó Szegény jó Varga Pali nagyon^meg lehetett zavarodva,mert először megrázta keféhez nasonlatos hajban végződé fejét és. amikor igy még joocan^érezte az eső hullását, egyszerűen feltette a kalapját és összecsukta az ernyőjét, lehajolt a lába előtt immár ronggyá ázott parányi csomagjáért és lábujjhegyen odab illegett a jobbszárnyra.Mintha Rostás őrmester nem is lett volna ezen a csatakos világon. Aki volt katona . tudia,hogy a i^bbszárnyon állnak a lqgszálasabb legények.Varga Pali alig ért Balog Lacinak a válláig,de nem vett róla tudomást. Beállt a sorba,Még tipegett is előre hátra, ahogyan tornaórán tanulta a ki igazodást. A százados megjelené se^vetett véget a kinos helyzetnek, de azt nem tudta megakadályozni,hogy Rostás őrmester örökös piszkálódása el ne üldözze az ezredtől.Varga Pali hat hét múlva visszahelyeztette magát Balassagyarmatra a jó palócok kozé. /ŰZ a kis történet most jutott eszembe,amikcr olvastam a hivtalts lapban,hogy a kultuszminiszter jóváhagyta és megerősítette Varga Pál dr.egyetemi magántanári képesítését/. Kenyeret adó hé, Nemrégiben még szívszorongva lestük az eget és tudakoltuk a tapasztaltabb öregektől,hcgy milyen felhőből szokott hú hullaniVAkkor nemcsak a falusi euber,aki benne él a természetben,hanem a városi polgár is aggódva leste az idő változásáról érkező híreket .Ma már mindenki tudjr.

;

hogy az időjárás Magyarország népének egyik legfontosabb és legtöbbet jelentő jóakaró ja, vagy ellenség ge.Ha a teli nagy hidegben hótakaró védi a növényzetet a- szigorú fagy ellen, akkor a legvadabb északi szól sem pusztíthatja el a határt. Szert kémleltük az eget, ezért bizakodtunk a^multak tapasztalatai alapján abban,hogy Gs

ak megnyílik az ég és szállingózni keze az áldást jelentő iehér,puha hótakaró. Kívánságunk valóra vált,mert a hivatalos jelentések szerint csonka hazánk minden részében volt kisebb-nagyobb havazás,ami tehát azt jelen ti, hogy a termést ebben az évben sem fenyegeti nagyobb veszedelem.A tel«jt ^csak megússzuk valahogy, de még hátra van a tavasz sok alattomos veszedelme vei, ami .ÍOJ. kései fagyban,no 1: pedig szárazságben,vagy pedig fölösleges eso-boségDen nyilvánul meg. Mindegyik ártalmas, mind egyik egy-egy karéj kenyérrel teszi kevesebbé a megélhetésünket biztosító táplálékunkat.