Hetikiadás, 1937. január-december

1937-01-20 / 3 [1523]

1937.január 20. A közös ellenség. Olaszország miniszterelnöke nem tartozik a bőbeszldü,terjengős szónokok közé.Mondanivalói mindig rövidek,de magvasak,határozottak,az időnkint fel-felvetődő problémákban pár szóval,néhány mondatban leszögezi a

Z ol°sz politika alapvető álláspontját s ezzel sok esetben ttár el is döntötte a problémák sorsát, fpen e2ért mindig nagy érdeklődést kelt,ha Mussolini szavat hallatja és szinte az egész világ felfigyel az Olaszország nagyhatalmi sulyára

?

áe egyúttal az 5 egyéni tekintélyére is támaszkodó külpolitikai megállapit^saira.Hozzá vannak szokva ugyanis mindenütt,hogy amit Mussolini mond,arról nem igen lehet alkudozni, jól meggondolt kijelentedéihez következetesen ragaszkodik ás hatalmas energiájával keresztülviszi politikai elgondolásait. Mostani megnyilatkozásában, amely a n'mot kormányhoz közel álló Völkischer Beobachter hasábjain jelent meg,szintén röviden határozottan szögezi le Mussolini a maga s egyben Olaszország álláspontját több időszerű kérdésben,amelyek tulajdonkepen egy nagy egységben foglalhatók ös<ize,a béke megerősitésének és a léke legnagyobb vesz'lyeztetóje,a bolsevista támadás elleni védekezésnek nagy müvében.A feladat egyik részét,a békemű felépít 'sát szolgálja a nemrégiben létrejött angol-olasz megegyezés,amely az előbbi külpolitikai feszültség enyhülését jelenti és legalább is több esztendőre megadja a békés fejlődés reményét. A Fóihdközitenger feletti uralom eddigi helyzetét megrögzítő egyezmény természetesen hajszálnyit sem gyengíti,hanem csak erősiti a muP- esztendőben létrehozott Berlin-Róma tengelyp,ame ly ^z 1936.esztendő egyik legjelentősebb politikai müve V»lt.Ezzel kapcsolatban kifejezte Mussolini azt a meggyőződését, hogy az európai Egyesült Államok eszméje megvalósíthatatlan ábránd,annak felismerésében azonban fel kell támadnia az európai eszaének,hogy az európai nemzetek kultúrájának,egész műveltségének,sőt létének is egyetlen közös ellensége irama bolsevizmus.. | köfcös ellenség Oroszországban történt uralomra jutása óta .szinte egy Dillanatra sem hagyta abba pénzzel,fegyverrel,izgató propagand-'val megkezdett ís folytatott bomlasztó tevékenységét valamennyi orsz, 'g iorradalmosit-sára^Á3ol bármily okból kifolyólag belviszályok ütötték fel a fejüket,ott nyomban aegjelentek a moszkvai ügynökök és az eszközökben épenséggel nem válogatva látják hozzá ördögi müvükhöz:megsemmisíteni mind-azt,amit magasabb eszmény teremtett', megsemmisíteni a nemzeti szellem,a vallás,az erkölcs alkotapait,Kezük i?en messzire terjed,minden világrész valamennyi államát'behálózzák és mindenütt Lesben állnak,hogy mikor lesz alkalmas számukra a talaj. A mult esztendőben a szerencsétlen sorsú Spanyolországban talált?(k meg a 'orradalmositás

;

a pusztit-'s alapfeltételeit és félesz^endeje folyik már a bolsevisták őrjöngő rombolása a jobb sorsra érdemes országban.! közös ellenség valóságos tűzfészket csinált Snanyolországból a ebből a tűzfészekből akar gyuj;ó szikrát vinni máshová is,össze' akarja veszíteni az európai -'Hámokat,elsősorban a nagyhatalmakat,hogy uj világháborúban gyengits'k egymást,ezzel Moszkva mnkáját könnyítsék s a vörös kezek azután úgyszólván akadály nélkül terjesztíessék ki uralmukat a meggyöngült országokra... Az ördögi terv azonban nem fog sikerülni,mert hat°lmas -]]onfelek állíak Moszkvával szemben,olyan ellenfclek,aemlyek;t nem lehet egymásra uszítani, íert jól ismerik az aknamunka cél ját, és megteszik ellene a szüks.'ges védekező .ntézkodésekot.Olaszors mellett az uyjáoledt Námotorsz^g is felveszi a har;ct a szovjettel szemben s már ennek a két TB gyhat a lomnak az összefogása is )iztositékot nyújt arra,nogy ° bolsevizmus nem fog tért hódítani a nemzeti szellem rovásá.ra.Musso3ini és Göring mostani római tanácskozása megszilárdította a :özös frontot a közös ellenség ellen,amelyet meg akar és meg is tud aka.dályazli abban,hogy a spanyol polgárháborút máshová átültesse. . ,. \ közös ellenség ellen k'sz a közös front,ehhez kell csatlakozni minden nemzeti szellemben élő államnak s akkor hiába erőlködik a szovjet,kudarcot fog vallani az aknamunka és Spanyolországra is jobb napok virradhatnak, ha «gj erélyes fellépés lehetetlenné teszi a spanyol vörösök külföldi támogat-s-'t.