Hetikiadás, 1937. január-december

1937-06-30 / 26 [1523]

ftalogh Elemér felsőházi beszéds a ?z övetkezetek ellen folyó alapta­lan tiJEa ad ás okról. A felsőház ülésén a költségvetésééi kapcsolatban érdekes beszédet mon­dott dr.Balogh Elemér titkos tanácsos,a Hangya elnöke.A szövetkezetek/a keres­kedelem között kiélesedett helyzettel foglalkozva .megemlékezett azokról a szél­sős egekről, amelyek a nemzet alkotmányát,bel3ő rendjét és nyugalmát,az ellenté­tes világnézetekből kifolyólag fenyegetik.- Szövetkezeti"egykéz",mint privilé­f ium-.vagy monopoólíum nincs.A legtöbb exportkonstrukcióban,amelyet a külföld asonló szervei és az ország vitális érdekei "egykéz ,r alakjában reánk kénysze­ritettek:a -kereskedelem is résztvesz,sőt sok esetben saját kivánságára - ön­állóan is.Ezeknek a konstrukcióknak az a feladata,hogy megakadályozzák a magyar áru árának külföldi alákínálását és a belföldi termelői árakat irányitsák ab­ból a célbóljhogy a termények és állatok piaci árából minél nagyobb rész jus­son annak,akit elsősorban megillet :a terme lőnek. Ezt kivánja a nemzet egyetei ­nes,de magának a kereskedelemnek jól felfogott érdeke is.Hiszen széles népré­tegek fogyasztóképességének emelkedése növeli a kereskedelem forgalmát és hasznát .Minden gyanúsitás ellenére tényként állapította meg azt ís.hogy a szö­vetkezetek abszolút alturista alapon csupán készkiadásaik megtérítése ellené­ben vesznek részt ezekben az állami megbízásokban,Igazolja ezt pl.a nagy port felvert németországi ló expo rt, ahol a kereskedelem a felajánlott lovak érteke után 8% hasznot számithat fel,mig az sóéiból létesitett szövetkezeteknek - ál­lami ellenőrzés mellett - csuoán önköltségei térültek meg.Ezzel szemben az o­rosz lóexport esete azt tanúsítja.hogy évekkel ezelőtt,amikor ezt a kivitelt kizárólag a kereskedők "egykéz f,-e bonyolította le,ez az egykéz több,mint Í00 % haszonra dolgozott .A nagy lárma tehát, amely tői az ország viss zhangzik, azért van,hogy a lóexportőrök most 100 % haszon helyett 8 % haszonnal kénytelenek beérni.Pedig nacyrlszt ennek a kormánypolitikának az eredménye az,hogy a gazda ma 700-800 pengőt kap lováért .Hogy ez mit jelent a mezőgazdaság rentabilitá­sa. ,az állattenyésztés,a gazdák fogyasztó-és adófizetőképes-ége és az általá­nos gazdasági érdekek szempontjából,azt bővebben kifejteni felesleges. - A leg inkább támadott "Hangya ,f és szövetkezeteinek részesedése 1936-ban a kereskedel­mi kivitelben csak 4,3 % volt és az összexportnak csupán 2.7 %-ára rúgott, Ezekből a hivatábs számokból mindenki me Ítélheti,mennyire indokolatlan az a nagy lárma,amelytől az egész ország több 3 mint egy esztendeje visszhangzik. Balogh Elemér beszédét,amely tárgyi igazságánál fogva igen mély hatást keltett, nag^ tetszéssel fogadták a felsőház tagjai. Állami ló árverés Mezőhegyesen. A mezőhegyesi állami méntelepen most tartották meg a minden évben szo- ­kásos úgynevezett létszámon felüli kiselejtező lóárver'st.amelyen környékbeli és a messzebb vidékek gazdái részéről a szokottnál nagyobb volt az érdeklődés, tisztán tenyészanyagról lévén szó,az árverésen csak hazai vásárlók jelenhettek meg és a megvásárolt anyagot külföldre nem vihetik ki.Az idősebb anya kancákért 460 pengős átlagárat fizettek.Nagy volt az érdeklődés különösen á fiatal kan­cák iránt,amelyeknek árát a négyéveseknél 300,a hároméveseknél 715,a kétévesek­nél 607 pengőig verték fel.Az egyéves anyag szintén igen kelendő volt .Az" egy­éves kancákért 507,a hasonló korú heréltekért 315 pengős átlagárak folytak be. Az elért árak általában 20-30 százalékkai jobbaL,a'tavalyinál,ami élénk bi­zonysága a,lótenyésztésünk gyarapodásának,ami viszont szorosan összefügg a nagyobb külföldi sz állit ásókkal.

Next

/
Thumbnails
Contents